2013. február 12., kedd

Na ne mááár!

Még egy kicsit cifráztam is, mikor reggel kinéztem az ablakon, szakadt a hó ( ismét ). A szobából kifelé nézve részemről tök mindegy, hogy esik-e  vagy nem, de valahogy mostanában éppen azokra a napokra osztják odafenntről a legrosszabb időjárási lapokat, amikor egész napos autós ügyintézés van a naptáramba írva. Múltkor dacolva mindennel el is indultam és mint egy hős véghezvittem az előre tervezett programot, de ma reggel ennek ismétléséhez csepp erőt sem éreztem magamban. Itthon maradtam, de az elúszott program helyett nem volt B terv, így pár órába telt, mire kezdtem feltalálni magam... az út a konyhán keresztül vezetett. Duruzsolt a sparhelt, ami nem ( csak! )egyféle romantikus feeling miatt került a konyhánkba, sokkal inkább praktikus okokból, ez a fűtőberendezés is egyben. Magyaráznom talán nem szükséges, hogy itt vidéken a legkisebb lehetőséget is megragadja az ember fia/lánya, hogy lecsatlakozzon a gázművekről. Néhány éve egy kályhával indítottuk a leválást, tavaly ősszel a sparhelt vásárlása volt második lépésünk. Nem bántuk meg. Jó döntés volt. Reggel begyújtunk a sparheltbe, utána elkerülhetetlen, hogy ne kezdjek valamit sütni-főzni. Takaréktűzhely, ami akkor tölti be a szerepét, ha valóban élünk takarékos ajánlatával, azt kínálja: meleget adok de egyben süthetsz főzhetsz rajtam kedvedre. Formálja a szemléletemet, tanít takarékoskodni... ezt szeretem benne a legjobban. 



Ott találtam magam a hívogató tűzhely mellett, először feldobtam egy kis adag kuszkuszt, aminek főzéséhez a vas platni kiváló, de ugyanígy imádok rajta rizst és zabkását készíteni, mert a gázon volt, hogy elégettem, ez a sparheltnél elő nem fordult velem. Készítettem még pikáns cukkinis gombás ragut nagyjából tíz perc alatt. Egy kevés olajra póréhagymát és fokhagymát dobok a wokba, majd jöhet rá a felszeletelt gomba, egy szelet közepesen erős zöld paprika és pritaminpaprika apró kockákra vágva. Fűszernek himalája sót használok, szinte minden ételhez őrölt köményt és a legújabb felfedezésem a citrombors...újdonság ereje, most mindenbe ezt teszek;-) A cukkinit már csak akkor kevertem hozzá, amikor félrehúztam a tűzhelyen, maradjon valami roppanós is benne. Nagyon várom a nyarat, amikor  reményeim szerint nem fogom kívánni a meleg ételt, de ezekben a hidegekben egy ilyen fűszeres ragu lélekmelegítő is egyben. 
Az étkezéseimnél elmaradhatatlan a nyers saláta, most egy kisebb sárgarépát és egy darab paszternákot reszeltem le nagy lyukú reszelőn, apróra vágott petrezselyemmel. A pirított szotyi sós ételek mellé alap, nem kell belőle sokat enni, de egy maréknyi elég ahhoz hogy rágásra ösztönözzön. Az utolsó tálkában nagy kedvencem, már egyszer közzétettem a receptet, azóta kímélőbb készítési módot találtam ki, már csak a benne lévő hagymát pirítom le, és az összeturmixolt krémet nem főzöm fel mégegyszer. Értelemszerűen a sürítő anyagot ( zabpehely vagy zabliszt ) kihagyom belőle, a többi változatlan. Nagyjából mindig így rakom össze a főétkezést: gabona, főt/nyers zöldséggel és olajosmagokkal. Nekem ez jön be, a szervezetem ezt igényli, és roppant jól érzem magam tőle, órákig biztosítja az energiát. Kívánhatnék ennél többet egy ételtől?

4 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Tudom ide illatokat is ízeket macerás lenne feltölteni;-)... de próbáld ki Mammka, mert finom is!

      Törlés
  2. Tökéletes húshagyókeddi étel. Bár... Te most bajosan tudnád elhagyni a húst (mivel egy ideje nem is eszed).Úgyhogy inkább azt mondom: tökéletes böjtös étel. Jó úton jársz a tisztulás felé - minden értelemben.
    Erzsi

    VálaszTörlés
  3. Éppen erről gondolkodtam magamban, hogy nekem ez játszi könnyedséggel megy... de mi van azokkal aki ugyanezt lemondásnak élik meg...

    VálaszTörlés