2013. december 12., csütörtök

Répaleves mindenek felett

Az egyszerű dolgokat szeretem, mint ez a répaleves. Recept van? Miért, te mit tennél bele?

Az eredetije abban a könyvben található, amit húsz éve nászajándékba kaptunk. Akkoriban sem volt titok, hogy zöldrajongó vagyok;-) Ezt a szimpla levest mindenki a szája íze szerinti feltéttel variálhatja. Mindenevőknek kolbászgombóccal ( darált kolbász, tojás, zsemlemorzsa ), vegetáriánusoknak sajtos vagy túrós galuskákkal, vegánoknak pedig pirított magvakkal tálalva isteni. Ma este vendégeskedés volt nálunk és a legújabb változattal rukkoltam elő, amihez pirított diós gombóc és apróra vágott petrezselyem dukált.



Hozzávalók ( 4 személyre )
leveshez:
- 50 dkg sárgarépa
- 1 liter zöldséglé ( 1 ek. vegamix a főzőlébe )
- só, citrombors, nádcukor, frissen facsart citromlé az ízesítéshez
- 2-3 ek. kókusztejszín
diós gombóchoz:
- 10 dkg pirított dió ( fele darálva, másik fele durvára vágva )
- 1 ek. vaj
- 3-4 ek. tönkölydara
- 1 egész tojás

A sárgarépát a tisztítás után feldarabolom és a vegamixes főzőlében 30 percig főzöm, majd turmixolom. A lábosba visszatöltve hozzáadom a citrom levet, cukrot, sót és borsot. Én személy szerint azt szeretem, ha a savanykás íz dominál, legalább egy fél citrom levét bele eresztem. 
A gombóchoz a diót előző este beáztatom. Leszűrve róla az áztató vizet a sparheltben szoktam megszárítani és kicsit megpirítani. Mindez egy elektromos sütőben is elvégezhető. Utána a dió adag felét ledarálom, a másik felét pedig egy éles késsel durvára vagdosom. Keverő tálba hozzá adom a vajat, a búzadarát, a tojást és egy csipet sót. Összegyúrom nagy gombóccá, majd hagyom fél órát pihenni. Kisebb lábosban vizet forralok és ebben főzöm ki  10 perc alatt a nagy gombócból formált sok kis gombócot. Miután kész, leszűröm és a répaleveshez adom. Tálaláskor adhatunk hozzá még kókusztejszínt és apróra vágott friss petrezselymet. 


Szemfüles olvasók észlelhetik, hogy a kép és a szöveg nincs összhangban:-) Cottage cheese-es gombócok vannak a levesben diós helyett, pirított tökmaggal lett meghintve apróra vágott petrezselyem helyett  és ráadásul a főtt répának csak a fele került a turmixba, így répa darabok is úszkálnak a tányéron. Mert nálunk nincs  két egyforma répaleves... így válik megunhatatlanná ez az egyszerű étel.

2013. december 2., hétfő

Kontúrok és csavarok

Még egy kis RD;-) A csapat egyszerűen szuper volt ... kezdünk focicsapattá duzzadni. Annyian voltunk a konyhában, hogy egymást tapostuk, de a vendégek kiszolgálása így volt zavartalan. Szokták tőlem privát kérdezni, hány ember szükséges ilyenkor a stábban. Nos vegyük csak számba. A konyhából két útirányba tudtunk teríteni, a műhelyszoba jobbra, míg a lakóelőtérben terített asztal balra esett. Logikusnak tűnt, a két irányhoz két pincér szükséges. Aztán kell egy italkeverő mindenes, főképpen, ha a gyömbérfőzetet is akkor forraljuk, amikor  a vendégek az asztalnál ülnek;-) A mosogatólány/fiú poszt állandó, a végére így is romokban hever majd minden,  legalább míg az esemény folyik tartsuk fenn az átláthatóság állapotát:-) Szükséges még egy jó ízlésű stylist Adél személyében, aki spontán érkezett fotós barátnővel  és egy óra leforgása alatt megoldotta a terített asztalok körítését, tündérmesét varázsolt a környéken kis kosárba gyűjtött ágakból, levelekből és kavicsokból. 



Aztán nem árt jó előre leosztani azokat a területeteket, amikben nem állunk a helyzet magaslatán ( ilyen nálam a sütitéma ) és meghívni vendégcukrásznak Pankát, aki ismét harmonikus, évszakhoz illő csemegével koronázta a menüsort. Bármikor jól jön egy-egy önkéntes beugró a fiaim személyében az üres posztokra, ami leginkább a mosogató környékén szokott képződni. Hánynál is tartunk? Ohhh és egy csapatkapitány, aki a Zöld Múzsáknál a leggyengébb láncszem. A jó koordináció lenne a feladata, de szerencsére ennek hiányában is tudja mindenki, mikor mit kell tennie;-) Túlzás volt  a focicsapat, de nyolc-kilencen így is akcióban voltunk. Nyilván ez a létszám a hagyományos értelemben vett éttermi kiszolgálás és a többfogásos menü reprezentálásából fakad, de egyre jobban és flottabbul zajlik minden, a végén még éttermet nyitunk;-)



A hokkaidós kínálatot unásig próba főztem, és a recept eredetijén nem sokat változtattam. Ha szeretnétek elkészíteni, akkor a linkelt oldal angolsága ellenére tökéletesen követhető a recipe, bátran főzzétek, isteni a végeredmény. Egyedül a tálalásba vittünk csavart, miszerint egy helyi termelőtől beszereztünk nagyjából negyven egyforma hokkaidó tököt, amiket kalapolás és magkivájás után olajjal kikenve sütőben előre megsütöttünk, majd a kész egytálételt ezekben szervíroztuk.
A grillezett cukkinitekercs kókusztejes karalábéval izgalmasabb fogásnak ígérkezett, mivel hárman gyúrtuk a töltelékét össze és már pár órával később sem tudtuk felidézni, mit tettünk bele.  Minőségbiztosításra szakosodott barátom szerint ezen a jövőben változtani kell:-) Most megpróbálom újból végiggondolni, ha itt lenne előttem a tál, mit kerülne bele? Mindenevő barátaim visszajelzése alapján annyit tudok mondani róla:  "kolbászízű" a töltelék...no comment;-) Mi kell a kolbászízhez? A töltelék alapja főtt köles ( ezt érdemes egy nappal előbb megfőzni, hogy másnapra betonná álljon össze a lábosba, 3:1 arányban a víz és a köles ). Ha a főtt köles mondjuk két egységnyi, akkor adjunk hozzá egy egységnyi füstölt tofut ( itt van a kolbász kutya elásva ). Vágjunk nagyon apróra újhagymát, bocskor vagy kápia paprikát és nyers spenót levelet. Fűszerezéshez használtunk:  frissen préselt fokhagymát, őrölt köményt, citromborsot, citrom levet, sót és hidegen sajtolt papikamag olajat. Ez utóbbi színezte csodás piros árnyalatúra a masszát.




Közepes méretű cukkiniket hosszában felszeleteljük centi vastagra, majd mindkét oldalát fokhagymás olivaolajjal megkenve bedugjuk a sütőbe grill fokozatra kb. 15 percre. Kivesszük és a masszával vastagon megkenjük a tetejét és óvatosan tekercseket formázunk belőle. Türelemjáték, de a látványért megéri. Hosszú szálakra gyalult párolt karalábéval tálalhatjuk, amit sóval, borssal, szerecsendióval ízesíthetünk, majd kókusztejjel adhatunk neki krémes állagot. Kimondottan  mutatós vegán étel, de ha mindenevőként  könnyű vacsira vágytok, akkor is kiváló!


fotók: Takács Andrea

2013. november 22., péntek

Leves ehető tányérban

Az augusztusi RD-n  debütált az ehető tányér. Éltető, hűsítő salátamixet szervíroztunk benne. A tél viszont nem kedvez a nyers kosztnak, ezt magamon is érzem. Ahogy jönnek a hidegebb napok, melegebb és tartalmasabb ételeket kíván  a szervezet. A hőfok szabályozását persze a fűszerezéssel is tudjuk állítani. Ebből kiindulva a sparheltet beizzítottuk, ennek segítségével tudtuk a vendégeknek szánt három levest és a chilis egytálételt melegen tartani, sütőjében pedig a hokkaidók sorakoztak. Volt  zöld zellerkrém friss petrezselyemmel hintve. Nyilván nyáron valami nyers cuccot dobtunk volna össze, de ez most főtt volt  a javából, a zeller minden részét felhasználva. A narancs színvilágot;-) egy indiai sütőtökleves erősítette, chilis tökmag feltéttel, de a legizgalmasabbra mégis a sült batátás krémleves sikeredett. Ahogy lenni szokott ebből csináltunk a legkevesebbet és ez fogyott el a leghamarább.


Hozzávalók( 4-6 fő részére):
- 1 kg batáta ( édesburgonya )
- 2-3 szem burgonya
- 1-1 szem zöld (nem csípős) és kápia paprika
- 1 szál póréhagyma
- 4-5 gerezd fokhagyma
- friss rozmaring és őrölt rozmaring fűszerpor
- 1.5 l zöldségalaplé
- 4 ek. kókuszolaj
- 4-5 ek. olivaolaj
- só, citrombors ízlés szerint

1. Az olivaolajba belenyomunk két gerezd fokhagymát és fűszerezzük őrölt rozmaringgal. Amíg a fűszerolaj pihen, addig megpucoljuk a batátát és kisebb kockákra vágjuk. A zöld és piros paprikát is kb. 2x2 centisre daraboljuk. Saslik pálcikákra feltűzdeljük az ízlésünknek megfelelő ritmusban őket ( batáta, zöldpaprika, batáta, pirospaprika, etc. volt nálunk a kotta ), majd megkenjük  fűszerolajjal. Annyi pálcikát készítsünk elő, ahányan a levesből enni szeretnénk, ez lesz tulajdonképpen a feltét. A többi batátát beleöntjük egy tiszta zacskóba, majd ráöntjük a maradék fűszerolajat. Alaposan összerázzuk és sütőpapírral bélelt tepsire terítjük
( igyekezzünk úgy elteríteni, hogy a saslik pálcikák is helyet kaphassanak ), friss rozmaring ágakat teszünk a tetejére,  előmelegített sütőbe 180 fokon szép pirosra sütjük.

2. Míg a batáta sül, egy nagyobb lábosban felmelegítjük a kókuszolajat és rádobjuk a karikákra vágott póréhagymát. Mikor megpuhult rányomjuk a maradék négy gerezd fokhagymát és friss rozmaringgal fűszerezzük. A felkockázott burgonyát is hozzáadjuk és felengedjük az alaplével. Addig főzzük míg a krumpli meg nem puhul. Félrehúzzuk a tűzről.

3. A megsült batátát is a lábos tartalmához adjuk és egy botmixer segítségével krémesítjük, a saslik pálcikákkal tálaljuk.

A batátának van egy semmihez nem hasonlatos íze. Aki a sütőtök tolakodó édes ízvilágát nem kedveli, annak különösen ajánlom kipróbálásra, meglepetés lesz, annyi bizonyos! Egyetlen módon lehetséges, hogy jövő ősszel többször legyen vendég asztalunkon, ha belekezdünk a termesztésébe, mert a piacon az ára csillagászati.





2013. november 20., szerda

Zöld és narancssárga

Előttem egy kép húsz évvel ezelőttről, amikor is Yahoda Maja belsőépítésztől tanulva a lakberendezés művészetét egy játékot dobott be hallgatóságának. Jó előadó volt, életbölcsességét is szerettem hallgatni, a játék szóra hevesebben kezdett verni a szívem. A kérdés rém egyszerűen hangzott: - Mondj egy általad preferált színt? Ment sorba a kérdés, mikor hozzám ért, ráböktem: - Zöld. A következő körben jött a ravasz csavar: - Mondj egy színt, ami az előző párjaként elsőre beugrik, de ne gondolkozz rajta sokat. Mit válaszoltam? - Narancs. Mosolygott, egyenesben idézni nem tudom, ennyi maradt meg bennem: -Ez aztán nem unalmas.

És hogy húsz év alatt jottányit nem változtam, azt bizonyítja, hogy februárban erre az " éttermesdi játékra " bukkanva a neten ismét hevesebben kezdett verni a szívem és a narancs-zöld/répa-sali kombó felfordította a mindennapjaim. A  reményteljes változás zöldjébe belecseppent egy elragadó narancs pötty;-) Az élet azóta  nem unalmas.

Fél év elteltével eljutottam a se itt, se ott állapotába, képzeletemmel ugyan lefestettem már a Zöld Múzsa jövőjét., de míg lépésről lépésre eljutok a megvalósításig, maradnak a három havonkénti vegán főzős játszódások, az étterem szó klasszikus értelmében ( több fogásos menü, terített asztal mellett ).

Ha úgy érzitek, hogy a képek mellé illat és ízélményt is párosítanátok, akkor gyertek el a legközelebbi alkalommal, 2014. február 16-án!

A fotókért köszönet Takács Andreának! Receptek  hamarosan érkeznek.













2013. október 21., hétfő

Birsalma, kökény galagonya...

... sárga, kék, piros színek sora,
őszi színorgia.

A nyaramat programdömping jellemezte, ősszel ért utol a lekvár főzés. Hirtelen felindulásból követtem el a legpikánsabbat, amikor is egyik este öcsém felesége ( sógornőm?) beállított kb. másfél kiló erősen erjedésnek indult körtével, amiből azonnal kellett levárt főzni. Adtam hozzá friss reszelt gyömbért sokat, meg citrom levet, plusz némi cukrot. Annyira tuti és olyan kevéske lett a végeredmény, azonnal elfogyott. Azóta is arra várok, mikor jön szembe akciós körte. A vasárnapi bolhapiacon találtam 100Ft/kg áron ( ebből lett a kökényes körte ), szerintem most vasárnap újra kilátogatok, hátha lesz belőle még. 


A csatnik is izgatnak.  Főztem szilvacsatnit, ami nagggggyyyyyon finom volt ( már a múlté ). Aztán csináltam  almás-sütőtökös csatnit, no a megkezdett üveg hetek óta punnyad a hűtőben. Ez nem jött be. Pozitív élményt okozott viszont a zöldparadicsomos csatni, aminek íze üdébb és frissebb, nekem jobban bejövős. Grillezett zöldségek mellé eszegetjük.

Zöld paradicsomos csatni:
-20 db zöld pari
-5 db piros alma
-3 db piros paprika
-4 db vöröshagyma
-1 1/2 ek. só
-1 1/2 tk. bors
-1 1/2 tk. fahéj
-3/4 tk. szegfűszeg
-2 1/2 csésze cukor
-2 csésze almaecet




A galagonyás projektemet Ágotáékkal töltött hétvége ihlette. A sós citromkrémes torta diszítéseként szerepelt ez a szemrevaló piros bogyó a vacsora asztalon, aminek jótékony hatásai sem elhanyagolhatók. Felfőztem vízben, majd pürét  pasziroztam belőle és ezt adtam hozzá a külön lábosban megfőzött birshez. Elképesztően  szép színű lekvár lett belőle ( képen a középső ). A galagonya szerintem az ízéhez nem sokat adott, inkább a birs uralkodik a lekváromban.



Kökényes körtelekvárt Eszter befőzős blogjában találtam. Kicsit korai még a kökény szüret, de a neten találtam egy ötletet, amit már olvasásakor megmosolyogtam, miszerint a kökényt ha beteszed a fagyasztóba, akkor az egyenértékű azzal, mint mikor a dér megcsípi. Nem tudom próbáltátok-e, mostanában minden "hülyeségnek" felülök, így ezt is megcsináltam. Szerintem semmi nem történt a kökénnyel dérileg, ízileg a hűtőben, ha van más tapasztalat szívesen meghallgatnám;-) Egy dologért viszont érdemes volt kökényt párosítani hozzá, ennek a lekvárnak is varázslatos színe lett a kék bogyótól. 


Vannak terveim a folytatást illetően: itt egy karkosárnyi birs, újabb adag kökény és galagonya amik átalakulásra várnak...

2013. október 17., csütörtök

Imádnivaló sütőtök...bevezető

Nagyjából egy évvel ezelőttig semmi mást nem csináltam sütőtökből, mint alapból feldaraboltam, kivájtam a magos részt és toltam a sütőbe, oszt mikor megsült elmajszoltam. Barátaimhoz voltam hivatalos a múlt év  sütőtök szezonjában estebédre és ott történt a kulináris áttörés, miszerint a házigazda sütőtök krémlevest szolgált fel pirított tökmaggal amit még soha nem ettem. Ahogy mesélte kicsit elborsozta meg mire megérkeztünk  túlságosan besűrűsödött, így aztán éppen azt az állagot súrolta amit egyébként is imádok... levesnek sűrű, főzeléknek híg... a fiaim heccelnek is érte rendesen, amikor efféléket főzök, hogy ez most mi is a tányérban, leves vagy főzelék? A válaszom egyszerű: "-bébipapi";-) Ugyanezen vacsorán tudtam meg azt is, hogy létezik egy hokkaido tökféle, ami különösen zamatos ízű és apróbb termetű nagytestvéreinél - éppen várakozik kettő a kamrába, hogy a hétvégén valami különleges fogás szülessék belőle. Aztán még arról nevezetes ez a vacsi, hogy kezembe tarthattam az ólomsúlyú gigászi " Egy nap az elBulliban " című könyvet, aminek képanyagát  tátott szájjal és nyitott szemmel igyekeztem magamba tömni, sikertelenül - aki már fogta a kezébe a kiadványt, azt tudja miről beszélek. Mindenesetre ezen az estén voltam kénytelen ráébredni,  hogy nem tudok főzni, a konyháról mint művészeti ágról pedig illendő lenne kicsit tájékozódnom. Azóta eltelt egy év, továbbra is tök hülye vagyok, de igyekszem nagyon, de nagyon - ugye kedves barátaim?;-) Tökös kérdésben például hihetetlen nagy lépéseket tettem előre, pedig még csak most kezdődik a szezon, amikor is kiteljesíthetem konyhai tudományomat. Máris magam mögött tudhatok három receptet, az egyik még az augusztusi RD menüsorából ismerős lehet azoknak, akik új szenvedélyem nyomkövetői, ez pedig nem volt más, mint a fűszeres tűzdelt zöldségnyárs/saslik, rajta szerepeltetvén a répa, karalábé, zöldbab és kápia paprika mellett a sütőtököt. Utána következett egy sütőtök krémleves amolyan indiai módra, a receptet Hémangi: Ízek, imák, India könyvében találtam. Ami mindent visz (eddig): a sütőtökös chilis bab, ez még a fiúknak is ízlett, már-már aggódtak kicsit, fogom-e tudni mi került a lábosba, hogy alkalomadtán újrázhassuk. Kukorica helyett cukkinit daraboltam az összetevők közé, egyébként minden a recept szerint ment. Próbáljátok ki hideg téli napokon tápláló és nagy fűtőértékkel bíró egytálétel. 


2013. október 9., szerda

Egy híján húsz...

... éve kötötték be a fejemet;-) Férjem hozta a pezsgőt, mellé sütöttem tortát. Nem is akármilyet! Ma hajnalban megébredvén, lementem a konyhába és  amint megláttam az esti torta maradványait, arra gondoltam, hogy bizony még soha ilyet nem tettem, de most azonnal megeszek belőle egy szeletet. Miután elmajszoltam visszafeküdtem az ágyba "édes" álmokat kergetni. Emberből vagyunk na. Szeretném élni a mindennapjaimat egészséges, kímélő étrend mellett, de túlkapások azért előfordulnak ( ünnepnapokon ). Ez a torta Panka bonbont nyelt muffin receptje alapján készült és ahogy a történet igazolja: ELLENÁLLHATATLAN! 




A legnagyobb örömöm az, nem kell nektek receptúrát adnom ( számomra ez a legnehezebb, amikor a saját intuícióim alapján sütök-főzök ), kövessétek mindenben Panka leírását, ha az ízélmény részesei szeretnétek lenni. A recept vegán ( tej, tojás mentes ), de mindezek ellenére nem kimondottan kalória szegény, így fogyókúrázóknak semmiképpen nem ajánlom... + csak olyan étkezésre javasolt, amikor a fő fogás a desszert! 


A receptben megadott tészta mennyiséget három kör alakú lapnak sütöttem meg. A könnyebb bánásmód érdekében lazítottam rajta egy deci növényi tejjel. A karamellás banános krémen annyit változtattam, hogy az általam használt mogyoró nem volt sós. Nyilván Panka koncepciója sokkal izgalmasabb, mondhatni már kulináris élmény kategória, csak a családom tagjai kevésbé vevők az ilyesféle újításokra:-) A csokiganache nagyon szuperül sikerült ( úgy rémlett már próbálkoztam vele régebben csúf végkifejlettel állati tejszínből ), semmit nem változtattam rajta, viszont a habot nem csokiztam össze, maradt egyszerűen fehéren. Az alsó lapra kentem a banános karamelles krémet, a másodikra pedig a csokisat. A maradék karamelles ment a tetejére, a csokisból kimaradttal pedig az oldalát kentem körbe.







2013. szeptember 27., péntek

Teára várva

A házunkat oldalról szőlőlugas szegélyezi. Hangulatos a bejárat tőle. Ilyenkor ősszel ontja a zamatos izabella szőlőt. Nincs akkora mennyiség, hogy bort csinálnánk belőle. Szüretelés után a pincébe tároljuk míg az utolsó szem is el nem fogy. Soha nem dolgoztam fel a konyhában, aránylag nagy magja kissé "köpködőssé" teszi a belőle készült sütiket. Most viszont valami sugallat folytán jött egy ötlet: szőlőzselének jó lehet. Két fürtöt alaposan megmostam, leszemeztem, majd összeturmixoltam. Szitán átpasziroztam az egészet, így megszabadítottam a pürét magtól, héjtól egyaránt. Ezután felfőztem, de csak azért, hogy egy teáskanál agar-agar növényi zselésítő belekerülhessen, ezzel értem el a zselés állagot. Fahéjat is szórtam bele jócskán, még amíg meleg volt a szirup, majd amikor kihűlt mézzel édesítettem. Mindezt a zselét egy őszi sütihez gondoltam öntetként, amibe az évszak további termései szerepelnek, mint körte, dió, + egy kevés rebarbarától vártam a pikantériáját. Hogy sikerült-e?




Pite alaptészta hozzávalói:
- 10 dkg teljes kiőrlésű tönköly liszt
- 10 dkg zabpehelyliszt
- 5 dkg kókuszreszelék
- 10 dkg vaj vagy növényi margarin
- 1 tk. sütőpor
- 1 csipet só
- 2 ek. méz v. bármilyen édesítő
- 6-8 ek langyos víz, hogy gyúrható tésztát kapjunk

A pitetészta szilárd összetevőit egy tálba tesszük, majd a vajat apró kockákra vágjuk és belemorzsoljuk, a mézet belecsurgatjuk. Ezután adagoljuk apránként a vizet ( érzés szerint, amennyire szükség van, hogy a tészta összeálljon ). 


Közben a gyümölcsöket megmossuk és felkockázzuk. Egy rebarbara szálat, három-négy szem érett körtét és egy fürt izabella szőlőt használtam fel. A pite tésztát egy kivajazott formába nyomkodjuk és megtöltjük a felkockázott gyümölcsökkel. Mindezek után még egy krémre lesz szükség, amivel kiöntjük a gyümölcsök közét. Hagyományos recepteknél ez általában tejszín és tojás elegye. Alternatív konyhai kísérleteim során főzött krémmel helyettesítem, ami a végeredményt illetően ugyanazt a szaftosságot adja a sütinek.

A krém hozzávalói:
- 1 ek. vaj
- 2-3 ek. zabpehelyliszt
- 2-3 dl kókusztej ( de más növényi tejből is éppen úgy elkészíthető)
- 1 tk. fahéj
- 1 kk. vanília por
- édesítés ízlés szerint, itt is mézet használtam, miután a krém kihűlt

A vajon a lisztet megpirítjuk, majd felöntjük a tejjel, beletesszük az ízesítőket, ha cukrot használunk azt is és krémes állagúra főzzük. Ha túl sűrű lenne, akkor öntünk még hozzá tejet. Ezt a krémet fogjuk a gyümölccsel megpakolt pite réseibe csorgatni, majd a legvégén megszórhatjuk apróra vágott pirított dióval vagy mandulával. Előmelegített sütőbe toljuk és 160 fokon kb. 45 percig sütjük. Ha a pite kész, hagyjuk teljesen kihűlni, ekkor lesz szelhető állapotú. Szeretem ugyanezt a mennyiséget 8 kicsi pite formába is elkészíteni, mint ahogy a képen is látszik, de itt is fontos megvárni, hogy teljesen kihűljön a süti, ekkor fordítható ki egészben a formából:-)

Tálalhatjuk az ötórai teát?



Ugyanezen omlós tészta tökéletes keksz alapanyag. Fél centisre sodorva és tetszőleges formákra szaggatva apró kekszeket süthetünk belőle. Hogy legyen mivel összecsokizni a kezünket, egyik felüket megmárthatjuk olvasztott csokoládéba, miért is ne?:-) A holnapi túrára előkészített hátizsákom túlélő csomagjába sorakoznak.





2013. szeptember 11., szerda

Töltött paprika az örök sláger

Imádom. Gyerek korom óta. A darált husisat is szerettem, de már a múltté. Ideje volt átlényegíteni. Akik a nyáron Nyalkán nyaraltak velünk a textiles alkotótáborban, tudják miről beszélek. Vegán-olasz beütéssel került az asztalra, a tányérokat pedig fényesre nyaltuk. Nem túlzok. Szoktam én olyat?;-) Ma ismét terítékre került, de még kétszer egyformát nem főztem, így a recept, amit megadok is csak a mai napra szól. Holnap kötelező átkölteni... nektek is! Hónapokkal ezelőtt találkoztam Annáéval. Tetszett. Bátor kísérletezőként kihagytam belőle a tojást, csúfos vége lett, elég ha én emlékszem rá. A kudarc szülte  a kápia paprikás, sütőben sütött  változatot. Kell a kudarc, lehet belőle továbblépni;-)


bevásárló lista:
4-5 szép kövér kápia paprika

töltelék hozzávalói:                                                        olaszos paradicsommártás hozzávalói:
1 bögre főtt barnarizs                                                     1/2 liter paradicsomlé
1 kisebb fej hagyma                                                       3-4 szem húsos paradicsom
2-3 gerezd fokhagyma                                                    1-2 szem zöldpaprika
1 szál sárgarépa                                                            1 kisebb fej hagyma
2 szelet nyers sütőtök                                                    1ek. kókuszolaj
1 szelet zeller  ( + pár levél zöldje )                                  1-2 gerezd fokhagyma
1/2 bögre főtt vörös bab vagy lencse                                 bazsalikom, oregano
só, citrombors, kömény                                                   cukor, só
1 ek. beáztatott lenmag átturmixolva



A töltelékhez aprítógépbe tesszük a hagymát, zellert, sütőtököt, répát valamint a vörös babot. Pépesre turmixoljuk, majd hozzákeverjük a főtt barnarizst és a zúzott fokhagymát. Fűszerezzük és a kicsumázott és félbevágott, olivaolajjal kikent kápia  paprikákba töltjük a tölteléket. Először alacsonyabb hőfokon sütjük, míg a paprikák is megpuhulnak, majd egy nagyobb hőmérsékleten fejezzük be a sütést, hogy a töltelék szépen megpiruljon.
Míg a paprikák sülnek, addig elkészíthetjük az olaszos beütésű paradicsom mártást. A kókuszolajon megdinszteljük a hagymát, paprikát, legvégül a paradicsomokat ... fűszerezzük és felöntjük a paradicsomlével. Nem szoktam agyonfőzni, inkább pár perc után lehúzva a tűzről, friss bazsalikomot és oragánót morzsolva bele átturmixolom az egészet. Így a mártás sima lesz, de a hőkezelése kíméletesebb.
Pirított rozskenyérrel fogyasztható, de kenyér nélkül is laktató étel.

2013. augusztus 29., csütörtök

Sztori

Az RD utóélete. Tegnap dél körül két fiatalember nyomta a csengőt a kertkapuban és a Zöld Múzsa vegán étterem után érdeklődtek, ahol is szívesen elköltöttek volna egy ebédet. Azt hiszem ez egy abszolút pozitív visszacsatolás, hiszen ők ezek alapján nem visszajáró vendégeink csak az infó  kibővítve jutott el hozzájuk, miszerint  augusztus 18-án kinyitott éttermünk és azóta se zárt be;-) Vagy egy misztikus magyarázat: két időutazó tévedt oda hozzánk 2017-ből? Hm? Mit gondoltok erről?


Különben a  valóság egyáltalán nem áll messze a sztoritól, mert a Zöld Múzsa nem zárt be, naponta kísérleti konyhaként üzemel,  mint " a konyha Salvador Dalija " Ferran Adria éttermében;-) Ohhh nem mérném én hozzá magam soha, csak az őrült és nem mindennapi ötletei, a gasztrohoz, mint művészethez való hozzáállása végtelen szimpatikus.  Van létjogosultsága a kreativitásnak a konyhában, ha nem a köz elvárásai alapján szeretnénk működni és húsz éven keresztül ugyanazt a májgombóclevest tálalni  rántott bordával, rizzsel. 

A házi csokigolyó receptjére Panka  hívta fel a figyelmemet, zabpehely lisztből készítettük el az üreskalóriás  Nestléhez kicsit sem hasonlatos gabonagolyókat, amin rágni is kell, nem csak nyelni, mint kacsa a nokedlit:-)

Hozzá házi készítésű túrókrémet ajánlok. Egy evőkanál vajon kicsit megpirítottam 6 evőkanál zabpehelylisztet és felöntöttem  2-3 deci forralt házi tejjel. Ebből pár perc alatt gyors kevergetés mellett krémet főztem, amit amikor kihűlt összeturmixoltam 25 dkg túróval. Poharakba apróztam  fél cukordinnyét és rádobtam egy-egy marék csokigolyót majd felöntöttem túrókrémmel. A tetejét kidiszítettem és máris fogyasztható.  Aki szeretné, az összetevők cseréjével vegánosíthatja a recipét. Gyerekeimnek készítettem reggelire, a házi tejet anyukámék Bécije szolgáltatta, nálam a beszerzési forrás biztonsága mindig felülírja a vegán "szabályokat", de egyszer remélem sikerül mindezt értelmesen összefoglalnom és leírni azt, hogy a rugalmasság mekkora szabadsággal jár. Ha megértem és felértem a témához, megteszem.

2013. augusztus 21., szerda

Kék szilva krémleves

Voltak a menüsornak régen eltervezett pontjai, mint például a  hideg kapros uborka leves, ami rogyásig lett próba főzve, kóstolva. Őszinte leszek, a jeles napon már ránézni sem nagyon bírtam;-) A kék szilvát - nagyon jó fajtát - viszont az utolsó pillanatban ajánlotta fel nekünk egy kedves ismerősünk, szombaton frissen szedve érkezett be a Zöld Múzsa konyhába és a legnagyobb ( 10 literes ) fazekamba landolt. Pofon egyszerű az elkészítése. Némi növényi zsírra feldobjuk a megmosott és kimagozott szilvát, megszórjuk nádcukorral, fahéjjal és őrölt szegfűszeggel. Pároljuk kicsit, hogy az ízek jól összeérjenek. Kb. 10-15 perc után egyszerűen lehúzom a tűzről és hagyom kihűlni a "lekvárt". Közben elkészítem a házi kókusztejet és ezzel fogom a levest higítani, krémesre turmixolni. A kókusztej pikáns ízt kölcsönöz a szilvalevesnek. A végén tálaláskor lehet hozzá keverni növényi tejszínt ( zabtejszín ), de jó minőségű ( 80% kakaótartalmú ) csokireszelékkel is páratlan ízélményt nyújt. Behűtve másnap az igazi. Zöld Múzsa csapattársamat idézve: - "Világbajnok!";-) 


Kék szilva krémleves:
- 1 kg érett szilva
- 1 liter házi kókusztej
- 2 dl zabtejszín
- 1 ek. kókuszolaj
-  nádcukor ízlés szerint 
- 2 tk. őrölt fahéj
- 2 tk. őrölt szegfűszeg

Kulissza titkok

A colettecoloros felvezető után jöjjenek a receptek, így a távol maradók se maradnak ki semmi jóból. Közeleg a szünidő, nyaralások vége, hívjátok össze barátaitokat egy nyárbúcsúztató partira, ahol egész biztosan sikere lesz bármelyik Zöld Múzsa éteknek. Az étlap sorrendjét feldúlva a fűszeres tűzdelt zöldségekkel kezdem, páran súgtatok, hogy ezt nagyon szeretnétek megismerni. 


A teljes menü összeállításakor az volt az elképzelésem, hogy ez az augusztus közepi időpont, már kifelé a nyárból, közelít az ősz hangulatot hordoz.. A piaci mustra során felfedeztem: a nyári termények kifutóban, míg a kora ősziek előre haladott állapotban vannak. Így akadt meg a szemem a kanadai sütőtökön. Érett sugárzó melegsárga színéhez választottam a fehér hasonló keménységű karalábét, a narancs sárgarépát és színesíteni a  piros kápia paprikát, zöld  zöldbabot. 

Az sütőtök és karalábé kerek szeleteit hat cikkelybe vágtam. Arra ügyeltem, hogy a sütőtök 1.5 cm vastag legyen, míg a karalábé mondjuk csak a fele ( erre azért volt szükség, mert a grillezéskor a sütőtök sokkal hamarább megpuhul ).  A répa feldarabolása egyszerűen karikákra történt. A kápia paprikát kisebb kockákra, míg a zöldbabot  3-4 cm-es darabokra aprítottam.  Amennyiben a társaság bírja a csípős ízeket, érdemes véletlenszerűen néhány erős paprika, chili darabot is felhúzni a nyársra, a meglepetés kedvéért;-)

A darabolás és a nyársalás mondhatnám gyerekjáték, de az igazság az, a sütőtök felszúrása valójában férfi munka, nem árt segítséget kérni a családtagoktól. Mondjuk nálunk a 100 nyárs elkészítése 2-3 óra előkészítő munkát igényelt, de ne csüggedjetek, a végeredmény kárpótol mindenért!

Miközben férfi családtagjaink felnyársalják a zöldségeket, addig elkészíhetjük a pácot, amit egy ecset segítségével fogunk majd a zöldséges saslikokra felhordani. 



30 darab fűszeres tűzdelt saslik hozzávalói: 
- egy darab kanadai sütőtök
- két darab karalábé
- két-három darab sárgarépa
- 3-4 darab kápia paprika
- 10 dkg zöldbab
- ízés szerint  zöld méregerős v. chili

Páclé: 
- 2 dl olivaolaj
- 4-5 ek. mustár
- 4-5 ek szójaszósz
- 8-10 gerezd fokhagyma
- citrombors, só, őrölt római kömény, őrölt koriander, chili  ízlés szerint
- remélem nem maradt ki semmi fontos alkotóelem;-)



Igazából a pácot mindenki saját szájíze szerint állíthatja össze, nyugodtan merjetek az ízlelő bimbóitokra hagyatkozni. Mi sem tettünk másképp, pirított rozskenyérrel tunkoltuk, kóstoltuk míg elértük a megfelelő ízvilágot. A pác felkenése után érdemes egy kicsit pihentetni a nyársakat, majd kültéri elektromos vagy faszenes grillen, rossz idő esetén egyszerűen a konyhai sütő grill funkcióján ropogósra sütjük őket. Nálunk tarka rizzsel, cukkini pogácsával és ehető tálkában szervírozott nyers éltető saláta mixszel került terítékre. Ha elkészítitek, írjátok meg, ti mivel tálaltátok.

2013. július 28., vasárnap

Eb, aki a tányérját meg nem eszi;-)

A májusi RD ( restaurant day ) beszámolónál már említettem, a legnagyobb logisztikai problémát a tányér és pohár kérdése okozta, amit most kreatívabb módon igyekszünk megoldani annál, hogy valaki hat órán keresztül mosogat. Egyébként sem egy környezettudatos megoldás a víz, mosogatószer fogyás szempontjából és a hatórás rabszolga munkára dalolva jelentkező személy hiánya miatt is bukik a mutatvány. Ha nem mosogatunk, akkor egy háromfogásos menühöz közel kétszáz tányérra volna szükség és az igényszintünket a műanyagos kínálat nem elégíti ki. Egyben egy másik hiányosságot is szeretnénk 2 in 1 megoldani, hogy az egész Zöld Múzsa stáb kint legyen a vendégekkel az udvaron, lehetőséget biztosítva  az eszmecserére  vegán ételkészítésről és egyebekről:-) Elég sokat forgattam magamban a gondolatot, míg nem egy esti futás alkalmával, valahol az 6760 méternél kipattant az ehető tányér gondolata Juhászné fejéből;-) Tudom ciki, amikor  a poént magyarázni kell, de talán nem mindenki tudja, hogy a férjemet Juhásznak hívják;-)



A lényeg a kipróbáláson túl vagyok, lesz vele munka is, de nem sajnálom, mert ha  netalán a kajával nem is lakik jól a kedves vendég, a tányér elfogyasztása után bizton tele lesz a hasa;-) 
Vasárnap reggel  mikro családunknak ( ...a két nagy lókötő fiam házon kívül tanyázik... ) csaptunk egy shakshukás tányér evős próbát. Mit mondjak, jól sikerült... mesélés is volt közben, csak egy kicsit átírtuk :
 "Eb, aki a tányérját meg nem eszi" verzióra. Augusztus 18-án vasárnap délután, ha Győr felé jártok, ne felejtsetek bejelentkezni a Zöld Múzsa kertjébe... hamarosan arról is csepegtetek infót,  mi fog kerülni az ehető tányérra.


Ha jó megfigyelők vagytok akkor az egyik képen azt is látni lehet, hogy megérkeztek a szalmabálák, amit a mezőgazdász családom biztosított a számunkra (kölcsönbe), mert ugye abból építkezünk, amink van;-) Ülő alkalmatosságok vagy asztalok lesznek belőlük,  még képlékeny  a dolog, de hamarosan friss hírekkel jövök.


2013. július 14., vasárnap

Se nem fasírt, se nem tócsni



Zabpelyhes cukkinis pogácsákat készítettem. Találtam egy török cukkinitócsni receptet, amiben a zöld fűszerek kombinációja kipróbálásért kiáltott. Petrezselyem, menta és kapor... már amikor elolvastam, összefutott a nyál a számban. Tojás, fetasajt, finomliszt összetevők cserére szorultak (nálam). A tojás helyett előre beáztatott lenmagot turmixoltam össze kevés vízzel, amiből a tojásfehérjéhez hasonlatos ragacsos masszát kaptam. A feta helyett egy maréknyi előpirított finomra darált tökmag került bele, a finomlisztet pedig zabpehelyliszttel helyettesítettem. Ami nem változtattam, az az egy-egy maréknyi friss petrezselyem, kapor, menta apróra vágva + némi újhagyma szárastól, mindenestül. A són kívül még kurkumával és őrölt római köménnyel ízesítettem, valamint sütőporra volt szükség, hogy a végeredmény megfelelő állagú legyen. A cukkinit héjastul reszeltem le nagylyukú reszelőn, és kissé besózva állni hagytam, míg levet nem eresztett. Ezután alaposan kinyomkodva belőle a nedvességet és utána adagoltam hozzá a fent említett összetevőket. Vizes kézzel kis golyókat formáztam, majd aprószemű zabpehelybe meghempergetve helyeztem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe. A szárazon sütés nálam jobban bevált, mint a forró olajos változat, bár feltételezem a tócsni nem az olajban tocsogó rövidítése;-) A kert nyújtotta zöldségekkel ( első paradicsomok megjelentek, végre!), pirított rozskenyérrel és kapros joghurtos mártással igazi hűsítő nyári vacsi. Próbáljátok ki!

Zabpelyhes cukkinis pogácsa:
- egy közepes zsenge cukkini
- egy-egy marék friss petrezselyem, kapor és menta apróra vágva
- két-három szál újhagyma zöldjével együtt
- egy csésze zabpehelyliszt
- egy csésze előre megpirított és ledarált tökmag
- 1 tk. sütőpor
- 2 tk. őrölt római kömény
- ízlés szerint só és kurkuma
- fél csésze lenmag némi vízzel turmixolva
- fél csésze aprószemű zabpehely a bundához

2013. július 10., szerda

A múzsa csókja



Igen, a múzsa csókja  hiányzott a múltkori citromtortából. Recept alapján mentem, nem vettem tudomást róla, hogy nekem improvizálnom kell, nem tudok másképpen kihozni magamból semmi jót. Délután begyúrtam a tésztát, majd odakészítettem a krémhez az általam jónak látott alapanyagokat ( 6 tojás elfelejtve) : levendula, citromfű, citrom, nádcukor, rizsdara, rizstej + egy kisebb lábas. A kávédarálóba pakoltam a cukor mellé a levendulát, a citromhéjat és a citromfüvet... majd csak tönkremegy az eszement ötleteim kivitelezése közben. Megbirkózott vele a masina és még a múltkorinál is ízesebb porcukrot kaptam eredményképpen. A lábosba öntöttem a citrom levét, bele a cukrot, alaposan elkevertem. Felöntöttem 3-4 dl tejjel és hozzáadtam még 4 ek. rizsdarát. Kis lángon krémmé főztem és az előre megsütött kosárkákat megtöltöttem vele. A család egybehangzó véleménye alapján ez lett életem eddigi legjobb citromos-levendulás tortácskája, mindenki nyugodt álmát alussza tőle, csak én verem éjnek idején a klaviatúrát;-) Még két képet feltöltök, aztán jó éjszakát mindenkinek!


2013. június 27., csütörtök

Álítólag a világ legjobb citromtortája

Úgy kezdődött, hogy az asztalon heverő régebbi Stahl magazinban rábökött Domi egy tortára: Tarte au citron. Én még sosem sütöttem ilyet és vegán szemmel olvasva a hat tojáson fennakadtam! Nem tudom mi ez nálam, de ha egy sütiben egy-két tojásnál több van, akkor az rögtön szemet szúr és életbe lép a  tojásaverzió. Egyébként a  cikk a Bistro 181 helyről szólt, és egy kis utána olvasással oda jutottam,  elkéstem az itt vacsorázással, mert azóta tulajdonos és névváltás is történt az említett helyen. Provance hallatán levendula mezőket láttam magam előtt és a tavaly Kisnyalkán ajándékba kapott  Lekvárosházas levendulás-citromos keksz ízét éreztem újra a számban. 


Nos a Világ Legjobb Citromtortája biztosan az is ( így nagybetűkkel írva ), nem venném el tőle a címet... bár ki tudja ki akasztotta a nyakába. Az élményt nem, de az inspirálódást mindenképpen neki köszönhetem. Az averzió fellépése nyomán ugyanis az van, hogy az a része a sütinek, amivel ellenérzésem támad, nem sikerül... egyszerűen nem olyan az állag, amit elképzelek róla, viszont rögtön támadnak ötleteim, nem is egy, hogy miképpen változtatnám meg. Ami nagyon tetszik és bevált, az a reszelt citrom héjas porcukor, biztos másnak nem újdonság, nekem az volt. Tovább vittem a gondolatot és a reszelt citrom mellé levendula virágokat is kevertem, így őröltem meg a nádcukrot. Fenomenális! 



A recept alaptészta jó, tejben-vajban fürösztöttem a citromhéjat + a levendulát.  A krém pedig  újraértelmezésre vár... mondjuk egy vegán, akár sütés nélküli variáció? Hm? Mára teljesen mást terveztem, mert megérkezett az első meggy szállítmány, de valahogy időt kerítünk egy új levendulás-citromos krémre, mondjuk hat tojás nélkül. Ez a tejszínhabbal betakart példányt pedig felejtsük el, azért idetettem emlékeztetőnek,  milyen volt életem első citromtortácskája, a fiúknak ízlett és ez is valami!

2013. június 25., kedd

Vegán csokis brownie

Onnét tudom, hogy varrni születtem és nem fakanállal a kezemben, mert a főzés ( legyen az hagyományos vagy alternatív bármi ) eszméletlen fáraszt. Óriási lendülettel nekiállok, általában sikeresen teljesítem a kitűzött célt, de a jó érzésemet beárnyékolja a végére a levertség. Varrásnál nem tapasztalom ezt, pedig egy kívülálló talán éppen azt gondolná, hogy a görnyedés, hosszan tartó ülés, stb. kimerítőbb. Nálam nem így van. Persze kíváncsian és nyitottan figyelem a működésemet ( a közbe cikázó gondolataimat ), hogy mi okozza... remélem lesz majd egyszer aha élményem.
A fényünnep reggelén hajnal ötkor kötöttem magamra kötényt és úgy nagyjából délután négyre kész voltam, szó szerint kész,  le kellett dőlnöm egy félórára, a családom persze gondoskodott róla, hogy ne tudjam elaludni a vendégek érkezését. Készült sok minden, de közte ez a csokis brownie mindent vitt. A recept Gréta könyvéből való, annyit változtattam csupán, hogy sütés előtt  leszemezett ribizlit szórtam a tetejére... magyarul rásütöttem a gyümölcsöt.



Szóval főzni jó, a vendégvárás szuper, de a másnap reggelben is van szépség, amikor a romeltakarítás után kiülök a teraszra és egy koffeinmentes kávé kortyolgatása mellett csemegézek a maradékból. Ez a csokis brownie vegán módra pedig csúcs, azoknak ajánlom, akik az alap brownie-t túl édesnek, zsírosnak, nehéznek érzik... ez bármilyen savanykás gyümölccsel kombinálva az élvezetek csúcsa, legalábbis nálam.


Vegán csokis brownie hozzávalók:

- 1 és 1/2 bögre nádcukor
- 1 és 1/2 bögre tönkölyliszt
- 3-3 ek. jó minőségű ( holland ) kakaópor
   az eredeti recept 5-5 evőkanállal ír, de nekem az túl sok volt
- 2 tk. foszfát mentes sütőpor
- 1 tk. szódabikarbóna
- 3/4 bögre növényi tej
- 1/2 bögre olvasztott kókuszzsír
- 1 tk. himalaya só
- 1 tk. vanília aroma
- 1 és 3/4 bögre meleg víz

Egy bögre nádcukrot, a lisztet, a sütőport, 3 ek. kakaóport, a szódabikarbónát és a sót összekeverem. Ugyanígy a folyékony hozzávalókat is, mint: növényi tej, kókuszolaj, vanília aroma. Majd a kettőt egymással, amiből nem lesz folyós massza, inkább amolyan vajkaramella állag. Egy kikent formába egyenletesen elterítjük ( nem könnyű, de menni fog ), és a megmaradt cukrot a másik 3 evőkanál kakaóval összekeverve rászórjuk a tetejére. Ezután szórtam rá a ribizlit, majd jön  a nyakon öntés  meleg vízzel. Azt a hibát pedig ne kövesse el senki, amit én, hogy csatos tortaformába kísérli meg mindezt, mert a sütőjébe fog a víz landolni egy idő után. Zárt formába süssétek mindenképpen! Különleges állag keletkezik így az 50 perces sütés során, két folyós réteg között egy sült tészta... úgy hallottam melegen jó, de én amondó vagyok, ha nem akartok gyomorrontást, akkor várjátok meg, hogy kihűljön...


A fényünnep  tűzugrással végződött,  arra már én is felébredtem;-)

2013. június 7., péntek

Plátói torta

Onnan kezdem, hogy egy korábbi életszakaszomban, amikor is szintén voltak vegán kísérleteim, a sütemények nem igazán sikerültek, őszintén szólva ehető minőséget nem tudtam előadni. Az akkori szakácskönyveim "kép"-telenek;-), így a képzelőerőmre bízták, hogy az adott receptből mi lesz, és valamiért a fantáziám akkor még ebben a tárgykörben valszeg szegényesebb volt,  kudarccal záródott minden próbálkozás. Ma persze ez már egyáltalán nem így van, gusztusos, nyálcsorgatós fotókkal van teletűzdelve az internet, nem akarok semmiféle összefüggés elméletet gyártani, engem a sok szép színes fotó mindenképpen stimulál;-) Aztán történt közben az is, hogy a rég bevált kakaós vajas piskótát egyre többször csesztem el... vagy kőszikla lett, vagy nem sült meg a közepe. Mondhatjátok persze, egyszerű a képlet, pajtás ne kaserolj, nem tudsz sütni és kész! Jujjj, ez a kaserol szó megérne egy másik posztot, mert a hétvégi kétnapos osztálytalálkozó-osztálykirándulás 2 in 1 formációban közkedvelt kifejezése volt...  olyanok voltunk, mint a gyerekek, amikor hallanak egy új dolgot, le nem szállnak róla. Előtte sosem találkoztam ezzel a szleng kifejezéssel, de maradjunk a tortánál. Megérett a pillanat, hogy a tojásos, rámás masszámat lecseréljem és láss csodát, azóta jobb piskótát sütök.



Piskóta hozzávalók: ( gyümölcstorta formába )
- 25 dkg fehér és teljes kiőrlésű tönkölyliszt felesben
- 7.5 dkg nádcukor
- 3 ek. balzsamecet
- fél deci olvasztott kókuszzsír
- 1 tk. sütőpor
- 1 mk. szódabikarbóna
- csipet só
- 2.5-3 dl víz ( a tészta állaga ne legyen se túl kemény, se túl híg )

Az elkészítés egyszerű, a nedves és a száraz anyagokat külön, majd egymással alaposan összekeverjük. Mehet a kikent és lisztezett formába, be a sütőbe... hurrá, újból tudok piskótát sütni, nem kell kidobnom a sütőmet! 180 fokon fél órán át sütjük. Utána főzünk egy házi ( megbízható alapanyagokból készült ) csokis pudingot. Amiért érdemes nem boltit használni, hogy a színezékektől és az aromáktól mentesüljünk... sosem tudni, hogy mi minden kerül bele a zacsiba  nagyüzemi körülmények között.

Puding hozzávalók: 
- 2 ek minőségi kakaópor
- 2 ek kukoricakeményítő
- 4-5 ek. nádcukor
- 4 dl növényi tej 

Ezekből teljesen hagyományos módon készítem el a pudingot, a szilárd alkotókat kicsi tejjel csomómentesre keverem, majd a tűzhelyen melegedő tejbe csorgatom és felforralom. A kihűlt tészta közepébe öntöm és megrakom megmosott és kimagozott meggyel, majd megszórom puffasztott rizzsel ( alternatív megoldás, lehet mással is turbósítani ). Menta levelekkel díszítettem.



Sütöttem mindezt egy kedves cimborámnak a kaserol szóért cserébe, hogy megjegyezzük mindketten nem piszkálódást, magyarázkodást jelent;-) Abban meg nagyon jó vagyok! Ebből pedig  nem eszik:-)))




2013. június 5., szerda

Indiai spenót

Nagyon sok spenótot eszem. Szombatonként a piacos bevásárlólistám első helyén szerepel. Ez a pár maroknyi zsenge levél már a kertünk termése, és ez azért is öröm, mert megvalósulni látszik az is, hogy a zöldségeim a leszedésüktől számított fél órán belül a konyhában végezzék. Nekem ez is hozzátartozik a saját kert feelinghez, hogy kirobbanó energiájukkal a legmagasabb íztartalommal kerüljenek tányérra.


Mostanában a városban is kényeztetem magam, és egy héten egyszer betérek a Café Guru Vegetárius Étterembe.  Istenien főznek. Múltkor felcsillant a szemem, mikor a menük között azt láttam kiírva : indiai spenót... blabla körettel. Megkóstoltam és minden várakozást felülmúlt. Persze ehhez az is kell, hogy bolonduljak az indiai ízekért. Beszédbe elegyedtem a kiszolgáló személyzettel és nagy vonalakban felvilágosítást kaptam a fűszerek sokaságáról, amivel ez a nem mindennapi spenót készült.  A színe is bizarr volt,  inkább hasonlított sóska mártásra, a benne lévő kurkuma vitte ebbe az irányba a színhatást.



Amikor tegnap a kertben leszedtem az első adag spenótot, nem is volt kérdés,  megpróbálom összehozni a közelmúltban tapasztalt új ízélményt. Volt itthon hozzá chili paprikám és már vettem a piacon új fokhagymát is. Ezeken kívül került bele római kömény, koriander, kurkuma, pici só és bors. Mennyei! Ha túl erősre sikerülne a fűszerezés, akkor érdemes egy kis tejjel ( nálam rizstej )  felhigítani a mártást - jobban illik rá ez a kifejezés, mint a főzelék. Újburgonyával, padlizsános raguval és maréknyi friss spenótlevéllel tálalhatjátok, ha kedvet kaptatok hozzá.