Egy híján húsz...

... éve kötötték be a fejemet;-) Férjem hozta a pezsgőt, mellé sütöttem tortát. Nem is akármilyet! Ma hajnalban megébredvén, lementem a konyhába és  amint megláttam az esti torta maradványait, arra gondoltam, hogy bizony még soha ilyet nem tettem, de most azonnal megeszek belőle egy szeletet. Miután elmajszoltam visszafeküdtem az ágyba "édes" álmokat kergetni. Emberből vagyunk na. Szeretném élni a mindennapjaimat egészséges, kímélő étrend mellett, de túlkapások azért előfordulnak ( ünnepnapokon ). Ez a torta Panka bonbont nyelt muffin receptje alapján készült és ahogy a történet igazolja: ELLENÁLLHATATLAN! 

A legnagyobb örömöm az, nem kell nektek receptúrát adnom ( számomra ez a legnehezebb, amikor a saját intuícióim alapján sütök-főzök ), kövessétek mindenben Panka leírását, ha az ízélmény részesei szeretnétek lenni. A recept vegán ( tej, tojás mentes ), de mindezek ellenére nem kimondottan kalória szegény, így fogyókúrázóknak semmiképpen nem ajánlom... + csak olyan étkezésre javasolt, amikor a fő fogás a desszert! 

A receptben megadott tészta mennyiséget három kör alakú lapnak sütöttem meg. A könnyebb bánásmód érdekében lazítottam rajta egy deci növényi tejjel. A karamellás banános krémen annyit változtattam, hogy az általam használt mogyoró nem volt sós. Nyilván Panka koncepciója sokkal izgalmasabb, mondhatni már kulináris élmény kategória, csak a családom tagjai kevésbé vevők az ilyesféle újításokra:-) A csokiganache nagyon szuperül sikerült ( úgy rémlett már próbálkoztam vele régebben csúf végkifejlettel állati tejszínből ), semmit nem változtattam rajta, viszont a habot nem csokiztam össze, maradt egyszerűen fehéren. Az alsó lapra kentem a banános karamelles krémet, a másodikra pedig a csokisat. A maradék karamelles ment a tetejére, a csokisból kimaradttal pedig az oldalát kentem körbe.