Mangeons comme les francais!

Hosszú téli estéken gyakran előkerülnek a polcról kedvenc gasztro regények. Felütve őket éppen ahol nyílik pár másodperc olvasás után hősnőnk, Suzan Loomis konyhájában találom magam, elragad a sütőből felszálló kakukkfű aromás illata:

…Este van, a kandallóban tűz ropog. Suzan éppen quiche-t, francia sós lepényt süt. Louviers piacának kofáinál járt a nyirkos reggeli órákban, ahol egészségtől kicsattanó tojásokra tett szert és mellé pár szem illatos körte is került túlméretezett fonott kosarába. Egy valamire való francia konyhában sajt, vaj mindig van otthon, Suzan pedig amerikai születése ellenére bolondul a vidéki francia konyháért...

Félredobom a könyvet, szaladok a konyhámba, feltépem a hűtő ajtaját és örömmel látom, ugyan sok minden nincs benne, de egy jó darab vaj + egy érintetlen csomagolású camembert éppen kerekedik a polcon. Körte is van, minő véletlen, kakukkfű pedig télen is zöldül a kertben. Mennyi hasonlóság, csak nem Zsuzsanna a keresztnevem, vagy mégis? Jólesik néha ábrándozni egy kicsit!

Az omlós tésztához ( kb. 20 cm átmérőjű piteformába ): 

· 200 g liszt ( 100 g kukoricaliszt és 100 g fehér tönkölyliszt ) 

· 100 g hideg felkockázott vaj 

· 1 tojás sárgája 

· 4-5 ek. jéghideg víz 

· 1 tk. só 

Camembert sajtos-körtés töltelék: 

· 1 ek. olívaolaj 

· 10 cm es darab póréhagyma 

· kisebb csokor snidling 

· 200 ml tejszín 

· 100 ml krémsajt 

· 3 tojás 

· 100 g camembert sajt 

· 2 körte vékony szeletekre vágva 

· 1 marék durvára vágott dió 

· 1 friss ág kakukkfű 

· só, frissen őrölt bors 

Az omlós tésztát összegyúrjuk, a lisztbe beledobjuk a feldarabolt hideg vajat és gyors mozdulatokkal kézzel, vagy robotgéppel addig morzsoljuk, míg teljesen morzsalékos állagú nem lesz. Hozzáadjuk a tojást, a sót és addig gyúrjuk tovább, amíg összeáll. Egy belisztezett nyújtódeszkán kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, kivágunk a piteformánkba illeszkedő kör alakot és vakon elősütjük 175 fokon 25 percig. ( Vakon sütés azt jelenti, hogy sütőpapírt teszünk a tészta fölé is és feltöltjük lencsével, babbal, vagy sütő gyönggyel, megakadályozva ezzel a tészta felpúposodását. ) 

A töltelék összeállítása: megpároljuk az apróra vágott póréhagymát a zsiradékon, majd egy tálba összekeverjük a tejszínnel, a krémsajttal és a tojásokkal. Sózzuk, borsozzuk és hozzáadjuk a kis kockákra vágott camembert sajtot és az apróra vágott snidlinget majd alaposan összeforgatjuk. A körtét vékony szeletekre, a diót pedig éles késsel durvára vágjuk.

A pitébe öntjük a tejszines-camembertes keveréket és a tetejét kirakjuk körte szeletekkel, megszórjuk dióval és morzsolunk rá friss kakukkfű levélkéket, majd 200 fokos sütőben, alsó-felső sütéssel kb. 20 perc alatt készre sütjük.

A tésztát tölthetjük bármilyen más töltelékkel, az édes íz irányába is szárnyalhat fantáziánk. Ekkor érdemes a tészta begyúrásakor 1-2 ek. cukorral már az alap tészta ízét is ráhangolni az édeskés töltelékre. A narancsos-almás-sütőtökös hármas izgalmas őszi-téli ízvilág, amit a dió éppen úgy koronáz, mint a camembertes sós variációnál. Ezt a pite változatot készíthetjük úgy, hogy a tésztának egyharmad részét félretesszük és miután a töltelék hozzávalóit előpároltuk, összekevertük a tojásos masszával, majd betöltöttük az elősütött tésztába, a maradék tésztát kisodorjuk és 1 cm széles csíkokat vágunk belőle és a pite tetejét berácsozzuk. Megkenjük felvert tojással a rácsokat és indulhat a végső sütés fázisa.

Narancsos-sütőtökös-almás töltelék:

· 1 ek. vaj

· 1 nagy alma 1 cm-es oldalhosszúságú kockákra vágva

· kisebb sütőtök negyede 1 cm-es oldalhosszúságú kockákra vágva

· 1 narancs reszelt héja és frissen préselt leve

· 200 ml tejszín

· 100 ml krémsajt

· 3 tojás

· 1-2 ek barna nádcukor vagy méz

· csipet só, fahéj, őrölt kardamom, őrölt gyömbér

Kakukkfű kedves

"Nem szeretem, Jogom van hozzá."- ezt annyi helyről hallottam már, amikor új alternatív receptekről, életmódváltásról beszélgetünk barátokkal, ismerős vagy ismeretlen emberekkel. Ízekre boncolhatnánk ezt a kijelentést, több rétege van: a bezárkózás, önigazolás mindenképpen. Hogy sikerüljön megértenem azokat az embereket, akiknek száját elhagyja e mondat vagy valamely rokon formája, magamat kellett megvizsgálnom és kérdéseket feltenni, hogy van e olyan étel ( elsősorban gyümölcs, zöldség, fűszerek ) aminek a szagától, ízétől viszolygás fog el és a nagy elfogadó képességem ellenére is megjelenik a "nemszeretem" mumusa. Szerencsés vagyok, mert nem sok ilyen dolog van a tarsolyomban. Egy azonban rögtön beugrik: a kakukkfű. Kérdéseket tettem fel magamnak, hogy mikor és hol találkoztam ezzel a fűszerrel a múltban, mert azt gondolom, sokszor a "nemszeretem"-ek árnyékában egy korábbi rossz élmény lapul.

Valóban, gurmankodásom megkezdése előtt elég sok gyári fűszerkeveréket használtam, most nem nevezném meg a márkát, volt közte egy, ami nem csak nyomokban tartalmazott kakukkfűvet, csirkére kellett szórni és megsütni,  az illatoktól ( szagok voltak ezek!!! ) a világból kikergetve érzés kerített hatalmába. Azt hiszem itt romlott el minden. Most a fejembe vettem, szeretném megjavítani kapcsolatunkat, mert mindig is a tiszta lap híve voltam. Kakukkfüves receptek után kutatok. A kertbe ha kimegyek, tépek a bokorról egy csöpp kis ágat, morzsolgatom, illatolom, szoktatom magam hozzá. Tolakodó, még mindig erőteljes, de már kétesek az érzéseim. Tudom, hogy egyszer a kedvencem lesz, mert én is így akarom és "jogom van hozzá". 

Ti hogy álltok a "nemszeretem" érzéseitekkel konyha fronton? Gondoltatok a megszelídítésükre? Hogyan becézitek őket? 

Sárgarépa főzelék ehető tányérban, kakukkfüves-diós zabpehelygombóccal ( 2 főre ):

- egy köteg új sárgarépa ( 5 termetes példány )

- egy köteg zsenge vegyes zöldség és zöldje

- 1 ek. kókuszzsír vagy oliva olaj

- 2 fej főzőhagyma

- 1 csésze áztatott és szárított dió durvára vágva

- 1 csésze zabpehely

- 1 ek. kukoricakeményítő

- 1 mk. friss kakukkfű

-  fél citrom leve

- só, citrombors ízlés szerint... esetleg pici méz a legvégén, akinek nem elég édes a répa

------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

A sárgarépákat megtisztítjuk és felkarikázzuk. A zsiradékot feltesszük egy lábosba a tűzhelyre, majd mikor felhevült rádobjuk az apróra felszelt főzőhagymát. Utána mehet rá a felkarikázott répa. Enyhén megsózzuk és felengedjük alaplével ( ha nem áll rendelkezésre, akkor víz+vegamixszel szoktam pótolni ). Puhára főzzük a répát, pici citromborssal ízesíthetjük, valamint fél citrom kifacsart levével. A keményítőt csomómentesre keverjük  kevés vízzel, a főzelékünket besűrítjük és az apróra felvágott petrezselymet hozzáadjuk. Amennyiben édesebbre szeretnénk a főzeléket, kihűlve keverhetünk bele egy kis kanál mézet. ( Fontos, hogy a mézet sose forraljuk! )

 Ezzel párhuzamosan egy másik kisebb lábosban 10 perc alatt megfőzzük sós, kakukkfüves vízben a zabpelyhet. Hagyjuk egy kicsit duzzadni és hűlni, majd hozzákeverjük a durvára vágott dió felét. Vizes kézzel kis gombócokat formázunk belőle és a maradék dióba meghempergetjük.

Írjatok, ha nektek is sikerült egy "nemszeretemmel" leszámolnotok, tanulságos lehet! Jó étvágyat!