Kakukkfű kedves

"Nem szeretem, Jogom van hozzá."- ezt annyi helyről hallottam már, amikor új alternatív receptekről, életmódváltásról beszélgetünk barátokkal, ismerős vagy ismeretlen emberekkel. Ízekre boncolhatnánk ezt a kijelentést, több rétege van: a bezárkózás, önigazolás mindenképpen. Hogy sikerüljön megértenem azokat az embereket, akiknek száját elhagyja e mondat vagy valamely rokon formája, magamat kellett megvizsgálnom és kérdéseket feltenni, hogy van e olyan étel ( elsősorban gyümölcs, zöldség, fűszerek ) aminek a szagától, ízétől viszolygás fog el és a nagy elfogadó képességem ellenére is megjelenik a "nemszeretem" mumusa. Szerencsés vagyok, mert nem sok ilyen dolog van a tarsolyomban. Egy azonban rögtön beugrik: a kakukkfű. Kérdéseket tettem fel magamnak, hogy mikor és hol találkoztam ezzel a fűszerrel a múltban, mert azt gondolom, sokszor a "nemszeretem"-ek árnyékában egy korábbi rossz élmény lapul.

Valóban, gurmankodásom megkezdése előtt elég sok gyári fűszerkeveréket használtam, most nem nevezném meg a márkát, volt közte egy, ami nem csak nyomokban tartalmazott kakukkfűvet, csirkére kellett szórni és megsütni,  az illatoktól ( szagok voltak ezek!!! ) a világból kikergetve érzés kerített hatalmába. Azt hiszem itt romlott el minden. Most a fejembe vettem, szeretném megjavítani kapcsolatunkat, mert mindig is a tiszta lap híve voltam. Kakukkfüves receptek után kutatok. A kertbe ha kimegyek, tépek a bokorról egy csöpp kis ágat, morzsolgatom, illatolom, szoktatom magam hozzá. Tolakodó, még mindig erőteljes, de már kétesek az érzéseim. Tudom, hogy egyszer a kedvencem lesz, mert én is így akarom és "jogom van hozzá". 

Ti hogy álltok a "nemszeretem" érzéseitekkel konyha fronton? Gondoltatok a megszelídítésükre? Hogyan becézitek őket? 

Sárgarépa főzelék ehető tányérban, kakukkfüves-diós zabpehelygombóccal ( 2 főre ):

- egy köteg új sárgarépa ( 5 termetes példány )

- egy köteg zsenge vegyes zöldség és zöldje

- 1 ek. kókuszzsír vagy oliva olaj

- 2 fej főzőhagyma

- 1 csésze áztatott és szárított dió durvára vágva

- 1 csésze zabpehely

- 1 ek. kukoricakeményítő

- 1 mk. friss kakukkfű

-  fél citrom leve

- só, citrombors ízlés szerint... esetleg pici méz a legvégén, akinek nem elég édes a répa

------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 

A sárgarépákat megtisztítjuk és felkarikázzuk. A zsiradékot feltesszük egy lábosba a tűzhelyre, majd mikor felhevült rádobjuk az apróra felszelt főzőhagymát. Utána mehet rá a felkarikázott répa. Enyhén megsózzuk és felengedjük alaplével ( ha nem áll rendelkezésre, akkor víz+vegamixszel szoktam pótolni ). Puhára főzzük a répát, pici citromborssal ízesíthetjük, valamint fél citrom kifacsart levével. A keményítőt csomómentesre keverjük  kevés vízzel, a főzelékünket besűrítjük és az apróra felvágott petrezselymet hozzáadjuk. Amennyiben édesebbre szeretnénk a főzeléket, kihűlve keverhetünk bele egy kis kanál mézet. ( Fontos, hogy a mézet sose forraljuk! )

 Ezzel párhuzamosan egy másik kisebb lábosban 10 perc alatt megfőzzük sós, kakukkfüves vízben a zabpelyhet. Hagyjuk egy kicsit duzzadni és hűlni, majd hozzákeverjük a durvára vágott dió felét. Vizes kézzel kis gombócokat formázunk belőle és a maradék dióba meghempergetjük.

Írjatok, ha nektek is sikerült egy "nemszeretemmel" leszámolnotok, tanulságos lehet! Jó étvágyat!

Turbolyás répaleves mungóbab lepénnyel

Tegnap éjjel félálomban összegabalyítottam a turbolyát a sárgarépával...újabb narancs-zöld színkombinációjú étel, wow! :-) Még éppen volt itthon hozzá egy csokor turbolya.  Elég szénhidrát dúsra sikeredett ez a hét, így a könnyed krémleves méltón zárta a dolgos napok ebédjeinek sorát. Múlkori együtt főzésünkkor kedves barátosném megjegyezte, hogy miért is indítjuk a krémlevest zsiradékon? Ő még sosem tett bele olajat- mondotta. Erősen rákaptam a házilag ízesített olajokra, szinte mindig érlelődik egy "csodaolaj" a hűtőben, amelynél az alap a sok fokhagyma, de ezen felül is adok neki egy-egy kedvenc fűszert. Általában saláta olajként funkcionálnak. Most éppen egy végtelen izgalmas és új próbálkozás pihent ( fokhagyma, reszelt gyömbér és koriander porfűszert tettem bele + pici citromlevet ) és várta az újabb bevetést, gondoltam kipróbálom a vízbe főtt zöldséges krémlevesnél, a turmixolás során csorgatok hozzá  keveset.

Turbolyás répaleves:
- 2-3 szál sárgarépa
- 1 szál fehérrépa
- fél zsenge zeller gumó, zellerzöld is mehetne bele, de az elszínezi a narancssárga levest ;-)
- kisebb vöröshagyma
- 1 szem burgonya ( elhagyható )
- 1 ek. vegamix a főzővízbe
- só, bors, kömény ízlés szerint
------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A zöldségeket megtisztítjuk és feldaraboljuk. Az egyik répát különös bánásmóddal vékony karikákra vágjuk és ezt egy kicsi lábosba rövid ideig pároljuk enyhén sós és citromos vízbe. A többi zöldséget zsiradék nélkül beletesszük egy másik (nagyobb ) edénybe és annyi vízben, hogy éppen ellepje feltesszük főni. Ízesíthetjük kedvünk szerint, sóval, borssal, köménnyel és vegamixel. Nem kell agyonfőzni, elég, ha a burgonya megpuhuljon, máris mehet az egész a turmixba. És itt jön a csodaolaj esete, amikor belecsurgattam belőle egy fél decinyit. Mennyei illatok és a végeredményen abszolút nem lehet érezni, hogy az olaj, mely fázisban került az ételbe, egészségünk szempontjából viszont kétségtelen, ez a variáció ( olaj utólagos belecsurgatása ) sokkalta kíméletesebb és egészségesebb. A külön megpárolt sárgarépa karikákkal és apróra vágott friss turbolyával tálaljuk...vagy az alábbi képen látható mungóbab lepénnyel.

Turbolyás mungó lepény:

- 10 dkg áztatott mungó bab
- egy marék friss spenót
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só, bors, kömény ízlés szerint

- kevés olaj a sütéshez

------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden összetevőt tegyél egy tölcséres turmixba és hozzá annyi vizet, hogy palacsinta tésztánál kicsit sűrűbb tésztát kapjál. Enyhén kiolajozott teflon serpenyőbe kisüthető. Mikor a serpenyőbe beöntöd a tésztát, tégy rá néhány szál friss zöldet ( lásd képen turbolya ), hogy ne csak finom, de szép is legyen az étel. Mivel ez egy sós lepény, ajánlok hozzá bármilyen wokban készült fűszeres zöldségételt és nyers salátát, de jelen esetben a répaleves mellé is kitűnő feltét. 

Nincs időd főzni?

Hála a tavasznak, akad bőven tennivaló. A kert várja, hogy magokat dugjunk földjébe. A nőtársadalom is beindul egy-egy csini tavaszi-nyári táska nyomába... röviden: akad  a textilfronton is munka. Ha nagyon benne vagyok alkotói folyamatokban, akkor igazából nem feltétlen kongatnak ebédre délben, beérem egyszerű dolgokkal, de előfordul, hogy a legsürgetőbb munka közepén jön rám  a főzhetnék. Szoktam engedni a csábításnak, de biztos, ami biztos Jamie Oliver után szabadon lassan kezdem kidolgozni a tíz perces ebédeket, amire nagy eséllyel pályázok. A helyzet ugyanis szerencsés a vega/vegán vonalon ( kell ezek helyett egy új szó, nincs mese! ), a zöldségféle nem csak főve, félig főve is kiváló, sőt mi több, jobb! És ott van még azaz opció, hogy nem is kell mindet megfőzni. Rég gyakorlom azt  a módszert, hogy az ételben lévő hozzávalók közül kiválasztok egyet-kettőt...fantázia dolga. Ezeket míg a főtt étel készül félreteszem nyersen, vagy jellegéből fakadóan blansírozom/párolom. Ha fondorlatos módon lecsaljuk az előkészítési időt ( azért ez a vegán konyhában sokszor órákban mérhető, ha csak az áztatásokra gondolok ), mint ahogy a fent említett tévés szakács sem mosott meg műsorában egyetlen alanyt sem :-), akkor szerintem indulhat a műsor. A tíz percnél időigényesebb részeket majd kivágjuk belőle. Komolyra fordítva a szót, ez az olasz paradicsomos kölesgombóc a köles főzési idejét leszámolva ( bár az sem sokkal több, mint tíz perc ) tényleg nem tartott tovább. Ha valaki abban a szerencsés helyzetben van, hogy az otthona a munkahelye, holnap ne tétovázzon, a recept arra vár, másoknál is a tányéron végezze.

Zsályás paradicsomos kölesgombóc:

- egy bögre főtt köles ( főzővíz aránya 3:1 )
- 2 ek. olivaolaj+ pici víz
- közepes fej fehér hagyma
- egy kápia paprika
- két szál sárgarépa
- újhagyma a díszítéshez
- pár szem friss zsálya levél ( a hangsúly a frissen van)
- 2 dl darabos paradicsompüré
- 2-3 gerezd fokhagyma
- só, kömény, oregano, bazsalikom a fűszerezéshez...és én mindig teszek hozzá egy kanál barna cukrot, mert ha sós, akkor is kell bele egy kis édes 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A hagymát félkarikákra, a kápia paprikát apró kockákra, a répát pedig hajszálvékony karikákra vágjuk, a fokhagymát átküldjük a fokhagymanyomón...és ugyanebben a sorrendbe a serpenyőbe dobjuk az összetevőket. Pár percig pároljuk, nem várjuk meg, hogy a répa megpuhuljon. Közben fűszerezzük porfűszerekkel ( oregano, bazsalikom, só, cukor, őrölt kömény ), majd ráöntjük a paradicsomszószt és az egytálételünket összemelegítjük. A megfőtt kölesből vizes kézzel kicsi golyókat formázunk és a forró olaszos mártásba hempergetjük. Újhagymával, friss salátalevelekkel, csírával és zsálya levelekkel tálalhatjuk. Ehhez használj stopperórát, ne a futáshoz!  

Rusztikus főzelék héjában sült zöldségekkel és tökmaghabarással

Megdermedt a világ, alszik minden, pihen és erőt gyűjt, hogy a tavasz erejével újjászülessen. Úgy gondolom, ha a természet rendjét tiszteletbe tartjuk, akkor nem szaladunk le ilyenkor a szupermarketba koktélparadicsomért, sőt azt is megkockáztatom, hogy bárhová is szaladnunk kellene. Télen az idő is lelassul, mintha lassabban járna az óra rugója, a percek elnyúlnak, az órák meghosszabbodnak, a napok végtelennek tűnnek...szeretem ezt az időszakot. Ilyenkor minden munkámmal időben elkészülök,  nem kések el sehonnét.

Nem véletlen született  meg a gondolat a konyhában az egyszerűség jegyében fogant rusztikus főzelékről. A zöldségek a zord időben sütve/főzve/pároltan is kívánatosak. Személy szerint nagyon szeretem a fűszeres olajban pácolt, majd grillezett variációkat. A fűszerek FŐ SZEREK, gyógyítanak és fokozzák az élvezeteket., télen melengetik belsőnket, nyáron  hűtenek. Érdemes azonban néha egy-egy kísérletet tenni, hogy milyen a zöldségek saját íze, zamata, mert van nekik ilyen is. Ehhez nem szükséges mást tennünk, mint alaposan megmossuk, fóliába csomagoljuk és forró sütőbe puhára sütjük őket. Egészen izgalmas a répa, a cékla és a burgonya csak úgy a'la natur. 

Míg a zöldségek sülnek, addig egy kisebb lábosban készítek egy meleg szószt, olivaolajon megpárolok egy kis hagymát, fokhagymát, adok hozzá fűszereket ízlés szerint ( só, bors, római kömény, vegamix ), majd felforralom egy pár deci vízzel. Egy tölcséres turmixba töltöm, mikor már kicsit kihűlt, hozzádarabolok  egy megsült burgonyát és két maréknyi áztatott és pirított tökmagot. Krémesre turmixolom és a sült zöldségek héjának lehúzása és feldarabolása után egy tálban szépen elrendezve, hagymakarikákkal és némi friss zölddel meghintve a mártással nyakon borítom. Nevezzük bárhogy is a végeredményt, igazán laktató és tápláló téli étel.

Répaleves mindenek felett

Az egyszerű dolgokat szeretem, mint ez a répaleves. Recept van? Miért, te mit tennél bele?

Az eredetije abban a könyvben található, amit húsz éve nászajándékba kaptunk. Akkoriban sem volt titok, hogy zöldrajongó vagyok;-) Ezt a szimpla levest mindenki a szája íze szerinti feltéttel variálhatja. Mindenevőknek kolbászgombóccal ( darált kolbász, tojás, zsemlemorzsa ), vegetáriánusoknak sajtos vagy túrós galuskákkal, vegánoknak pedig pirított magvakkal tálalva isteni. Ma este vendégeskedés volt nálunk és a legújabb változattal rukkoltam elő, amihez pirított diós gombóc és apróra vágott petrezselyem dukált.

Hozzávalók ( 4 személyre )

leveshez:

- 50 dkg sárgarépa

- 1 liter zöldséglé ( 1 ek. vegamix a főzőlébe )

- só, citrombors, nádcukor, frissen facsart citromlé az ízesítéshez

- 2-3 ek. kókusztejszín

diós gombóchoz:

- 10 dkg pirított dió ( fele darálva, másik fele durvára vágva )

- 1 ek. vaj

- 3-4 ek. tönkölydara

- 1 egész tojás

A sárgarépát a tisztítás után feldarabolom és a vegamixes főzőlében 30 percig főzöm, majd turmixolom. A lábosba visszatöltve hozzáadom a citrom levet, cukrot, sót és borsot. Én személy szerint azt szeretem, ha a savanykás íz dominál, legalább egy fél citrom levét bele eresztem. 

A gombóchoz a diót előző este beáztatom. Leszűrve róla az áztató vizet a sparheltben szoktam megszárítani és kicsit megpirítani. Mindez egy elektromos sütőben is elvégezhető. Utána a dió adag felét ledarálom, a másik felét pedig egy éles késsel durvára vagdosom. Keverő tálba hozzá adom a vajat, a búzadarát, a tojást és egy csipet sót. Összegyúrom nagy gombóccá, majd hagyom fél órát pihenni. Kisebb lábosban vizet forralok és ebben főzöm ki  10 perc alatt a nagy gombócból formált sok kis gombócot. Miután kész, leszűröm és a répaleveshez adom. Tálaláskor adhatunk hozzá még kókusztejszínt és apróra vágott friss petrezselymet. 

Szemfüles olvasók észlelhetik, hogy a kép és a szöveg nincs összhangban:-) Cottage cheese-es gombócok vannak a levesben diós helyett, pirított tökmaggal lett meghintve apróra vágott petrezselyem helyett  és ráadásul a főtt répának csak a fele került a turmixba, így répa darabok is úszkálnak a tányéron. Mert nálunk nincs  két egyforma répaleves... így válik megunhatatlanná ez az egyszerű étel.