A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldségek. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 15., péntek

Thai zöldségleves

Egyik kedvencem a thai konyha csípős, citrusos, gyümölcsös, friss, izgalmas. Általánosságban elmondható: az ázsiai országokban a levesek fontos elemei az étkezésnek, leves nélkül elképzelhetetlen az élet, a nap bármely szakaszában fogyasztják. Az egyik ismert thai leves a kókusztejes csirkeleves, a Tom Kha Gai, amit nem lehet elrontani, így bátran neki állhat bárki! 

A Tom Kha egy hagyományos leves, amiben olyan ízharmóniával találkozol, ami a thai konyha egyedisége: egyensúlyba hozza a csípős, savanykás és édeskés ízeket. Fontos tudni, hogy ők a főzés végén halszósszal állítják be a sós, nádcukorral pedig az édes íz egyensúlyát. 

A thai konyha jellemző alapanyagai/fűszerei: a chili, a kókusztej, a tamarind, a halszósz, a thai citromnád, a kaffir lime levél, a koriander, a galangal, a gyömbér és a lime. Ne szegje kedvét senkinek, ha nem tud beszerezni – ez egy vidéki városban szinte lehetetlen művelet - galangal gyökeret, kaffir lime levelet vagy citromnádat. A receptúrát úgy állítottam, hogy az összetevők hipp-hopp összevadászhatók legyenek egy nagyobb bevásárlóegységben. A levesünk nem lesz autentikus, de könnyen rákaphatunk a kókusztejjel való főzésre.

Ezt a levest egy kora nyári piknik, ha jobban tetszik családi kerti mulatság során készítettük el bográcsban, vega változatban. A helyszínen nem akartam bíbelődni a zöld curry paszta készítésével - ami lelke levesünknek -, így azt előző nap este összezúztam a hozzávalókat és csavaros tetejű üvegbe tároltam. 





THAI ZÖLDSÉGLEVES (hozzávalók 4 adaghoz):

Zöld curry pasztához:
  • 1 ek. egész római kömény 
  • 1 ek. koriandermag 
  • 1 tk. egész bors 
  • 5 db zöld chili 
  • 2 db jalapeno paprika 
  • 1 ek. só 
  • 6 gerezd fokhagyma 
  • 3- 4 szál újhagyma 
  • 1 csokor korianderzöld szára 
  • 1 ázsiai citromnád ( elhagyható ) 

Leveshez:
  • 2-3 ek. kókuszolaj 
  • 1 fej hagyma 
  • 2-3 gerezd fokhagyma 
  • 2 ek. friss zöld curry paszta 
  • kis darab friss gyömbér reszelve 
  • 4 dl kókusztej 
  • 1 lime reszelt héja 
  • 30 dkg sárgarépa 
  • 30 dkg brokkoli ( opcionális ) 
  • 30 dkg csiperkegomba 
  • 30 dkg főtt csicseriborsó ( opcionális ) 
  • 1 liter zöldségalaplé 
  • 1 tk. nádcukor 
  • 1 tk. halszósz
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Elkészítjük a curry pasztát: száraz serpenyőben lepirítjuk a római köményt, a borsot és a koriandermagot, mozsárban összezúzzuk őket. A jalapeno és a chili paprikáknak kivágjuk az erezetét majd feldaraboljuk őket. A mozsárban egy jó evőkanál só hozzáadásával pépesre zúzzuk. A fokhagymát és az újhagymát is összetörjük az apróra vágott korianderszárral és a karikára vágott citromnáddal együtt. A legvégén az összes pépesített zöldséget és fűszert alaposan összekeverjük. Isteni illatú friss zöld curry pasztát kapunk, amit csavaros tetejű üvegbe töltünk felhasználásig. 



Egy lábosban felhevítjük a kókuszolajat és megpirítjuk benne a hagymát a fokhagymával, majd hozzáadjuk a zöld curry pasztát és az egészet jól lepirítjuk. Hozzáadjuk a megpucolt és lereszelt friss gyömbért is, majd felöntjük kevés kókusztejjel. A sárgarépát vékony karikákra vágjuk, a brokkolit apró rózsákra szedjük, a gombát felszeleteljük és rádobjuk a levesalapra, reszelünk rá lime héjat, majd felöntjük a maradék kókusztejjel és az alaplével. A főzés végén hozzáadjuk a főtt csicseriborsót, majd halszósszal és kevés barnacukorral beállítjuk az ízeket és összeforraljuk. Utolsó lépésként egy marék spenótot is dobunk bele. A kész levest újhagyma karikákkal, korianderzölddel és citromgerezddel tálaljuk.






2014. május 6., kedd

Saláta volt ebédre

Végéhez közeledik a VKF! 63. epizód, ahol lehetőséget adtunk a zöldségeknek szerepjátékra.
Ahány ház, annyi szokás... de el kell mondjam nektek, nálam nagyjából minden ebéd ( amikor rajtam kívül nincs itthon senki és amikor elkészítem magamnak ) így néz ki. Szeretem az egyszerű és egynemű ételeket, ezért is érdekel a természetes vegán életmód és inspirálóan hatnak rám  a nyers étel receptek.

De vessük rá magunkat a salátára, mi minden került ma a tányérra? A piacról hazajött velem a kosaramban egy brokkoli, fél kiló spárga, egy csomó retek, pár szem lilahagyma... a kertben pedig megdézsmáltam az olasz saláta mix balkonládát, valamint a rukola erdőt. A snidling már virágba borult, abból is jutott a tányérra. És a borsó - csak a férjem meg ne lássa -, már megint a virágját és a kacsokat legelem... mint egy biológus tudálék, úgy ismételgeti: ... "A virágból lesz a termés. Ha lelegeled a virágot, nem lesz termés!"


Tavaszi tésztasaláta ( 4 személyre):
- 50 dkg zöld spárga
- zsenge karalábé
- 1 tk. kókuszzsír
- 25 dkg durum- vagy tönköly tészta 
- csomó retek
- kisebb lilahagyma
- egy marék apró vegyes saláta levél, borsó virág és hajtás opcionálisan...snidling virág lila lelkületű nőknek!
brokkolis magtejföl:
- 15 dkg brokkoli nyersen
- 1 csésze napraforgómag ( előre beáztatva )
- fél csésze víz, 
- citrom, pici só, 1 tk. méz
mustáros repceolajas öntet:
- 1/2 dl repceolaj
- 1 kk. magosmustár
- fél citrom leve, 
- csipet só, bors
------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy nagy lábosban forralunk vizet, amibe teszünk sót és a tésztát kifőzzük benne. Leszűrjük és lecsöpögtetjük. A mustáros repceolajas öntet hozzávalóit egy kisebb üvegbe tesszük és jól összerázzuk, majd 2 evőkanálnyit a tésztára csorgatunk (nálam mindig van ilyen a hűtőben készen, így  most csak elegáns mozdulattal elővettem). A brokkolit apró rózsákra szedjük és alaposan megmossuk. Egy tölcséres mixerbe tesszük a magtejföl többi hozzávalójával egyetembe és krémesre turmixoljuk. A spárgával a szokott módon elbánunk ( letörjük a végét, mert a fás részt nem annyira szeretjük, de nem dobjuk ki, csak eltesszük a hűtőbe egy következő ételnél való felhasználásig ), pár szemet a hámozó segítségével vékony szeletekre vágunk, a többit pedig a serpenyőben felhevített kókuszzsírra dobjuk és pár percig pirítjuk. Nem érem be fűszerezés nélkül... füstölt paprikával és némi chilivel szórtam meg... de a spárgának önmagában is jó íze van. Miután a spárga elkészült, ugyanezen serpenyőben a gyufaszálra felvágott karalábét is lepirítjuk.. ne sajnáljuk a füstölt paprikát ;-) A retket megmossuk, negyedekbe vágjuk, a lilahagymát vékony szeletekre.
Amikor minden alkotóelem elkészült, egy nagy tálban a tésztát a pirított karalábéval, spárgával összekeverjük, valamint a retket és a lilahagymát is rászórjuk. A brokkolis öntetet már csak a tányérokra porciózás után kanalazzuk rá és a nyersen hagyott spárga szeleteket, saláta leveleket, virágokat szórjuk ízlésesen a tetejére. 




Május 7 éjfélig várom a colette.color@gmail.com levelesládámba a saláta receptekhez vezető linkeket... aztán már csak rajtam áll hogy milyen salátamix összefoglalót "gyúrok" össze belőlük.

2014. április 8., kedd

VKF! 63. epizód... ahol a zöldségeké a főszerep!

Nem akarom túl messziről kezdeni, meg nagyjából azt írok, amit akarok: messziről jött ember, azt mond amit akar :-) Alapvetően textiles vagyok, csak az elmúlt időszakban alapanyag gondjaim támadtak, akadozott a "termelés", nekem ettől szabad kapacitásom keletkezett, amiben elkezdtem kényszeresen főzni egészségmegőrzés vonalon és zöldségek után koslatni a piacra. A gasztro társadalom egy nagy fehér folt a térképemen, a VKF! ( Vigyázz! Kész! Főzz! ) háziasszonyát volt szerencsém négy évvel ezelőtt a győri könyvszalonon látásból megismerni. Helyi újságíró beszélgetett vele és utána a közönség soraiból kérdezhettünk. Ha emlékezetem nem csal, ezt  írtam a körbeadott cédulára: - "Chili és Vanilia életérzés egy szóban?", amire is Mautner Zsófi válasza ez volt: -Multikulti. " A főzési kedvet mégsem ezen a könyvbemutatón, mint inkább kedvenc tv-s szakácsomtól kaptam el, nemnemneeeeem a Jamietől... a másik celeb az én jó barátom: Hugh  Fearnley-Whittingstall. Különösen nagy hatással volt rám a Veg Every Day filmes változata és az ebben kinyilatkoztatott életérzés: a színes zöldségek egy új perspektívát nyitnak a kreatív szakácskodás területén. 

A staféta botot  Ezt ettem  Éci-je adta át, akivel ismeretségünk szála közös barátnénk-tól fakad, de mi még egymással (konkrétan) nem találkoztunk a virtuális terepen kívül ;-) Jó volna ha  az ő szavazatán túl, ti is támogatnátok  kedves ismeretlen gasztro bloggerek és a messziföldről érkezett játékmester felhívására érkezne sok-sok színes, kreatív, ínycsiklandó recept.

a plakátot kedvenc illuszrátoromtól, ANA-tól kölcsönöztem


Kicsit átfutva a VKF! archívumát, első olvasásra szembetűnt, a pizza tészta ( mint a magyarok fő eledele ) nem lett megpörgetve semilyen feltéttel. Ne féljetek, nem pizza lesz a téma!;-) Mivel alapvetően zöldségben utazom,  kapóra jött: konkrétan úgy hat éve volt utoljára salátázás. Itt a tavasz, zöldül a kert, a balkon... ha egyik se, akkor a piac kínálata, ahová biztosan mindenki szívesen jár jó alapanyagokért. Használjatok fel bármit, nincsenek szabályok, sem kötöttségek, csak  elég SZÍNES  legyen! Olyan  salátás tálat alkossatok, amit szívesen tennétek szeretteitek asztalára mint fő fogás. A zöldségeket dúsíthatjátok gabonákkal, olajos magvakkal, hüvelyesekkel, de ha úgy érzitek, húsfélékkel teljes, kombináljátok azzal. 

- Saláta kreációitokat legkésőbb május 7-ig tegyétek közzé a blogotokban és erről értesítsetek engem a colette.color@gmail.com címen. 

- A játékhoz nem csak gasztro témájú blogok, bárki csatlakozhat, akit a saláta, mint téma megszólít. Ha nincs blogotok is küldhettek receptet és hozzá tartozó fotót a fenti e-mailre. 

- Amennyiben szeretnétek részt venni a VKF! 63. fordulóban, akkor a plakátot mint banner is használhatjátok blogotok oldalsávjában, emlékeztetőként! ;-) 

2014. január 26., vasárnap

Rusztikus főzelék héjában sült zöldségekkel és tökmaghabarással

Megdermedt a világ, alszik minden, pihen és erőt gyűjt, hogy a tavasz erejével újjászülessen. Úgy gondolom, ha a természet rendjét tiszteletbe tartjuk, akkor nem szaladunk le ilyenkor a szupermarketba koktélparadicsomért, sőt azt is megkockáztatom, hogy bárhová is szaladnunk kellene. Télen az idő is lelassul, mintha lassabban járna az óra rugója, a percek elnyúlnak, az órák meghosszabbodnak, a napok végtelennek tűnnek...szeretem ezt az időszakot. Ilyenkor minden munkámmal időben elkészülök,  nem kések el sehonnét.


Nem véletlen született  meg a gondolat a konyhában az egyszerűség jegyében fogant rusztikus főzelékről. A zöldségek a zord időben sütve/főzve/pároltan is kívánatosak. Személy szerint nagyon szeretem a fűszeres olajban pácolt, majd grillezett variációkat. A fűszerek FŐ SZEREK, gyógyítanak és fokozzák az élvezeteket., télen melengetik belsőnket, nyáron  hűtenek. Érdemes azonban néha egy-egy kísérletet tenni, hogy milyen a zöldségek saját íze, zamata, mert van nekik ilyen is. Ehhez nem szükséges mást tennünk, mint alaposan megmossuk, fóliába csomagoljuk és forró sütőbe puhára sütjük őket. Egészen izgalmas a répa, a cékla és a burgonya csak úgy a'la natur. 


Míg a zöldségek sülnek, addig egy kisebb lábosban készítek egy meleg szószt, olivaolajon megpárolok egy kis hagymát, fokhagymát, adok hozzá fűszereket ízlés szerint ( só, bors, római kömény, vegamix ), majd felforralom egy pár deci vízzel. Egy tölcséres turmixba töltöm, mikor már kicsit kihűlt, hozzádarabolok  egy megsült burgonyát és két maréknyi áztatott és pirított tökmagot. Krémesre turmixolom és a sült zöldségek héjának lehúzása és feldarabolása után egy tálban szépen elrendezve, hagymakarikákkal és némi friss zölddel meghintve a mártással nyakon borítom. Nevezzük bárhogy is a végeredményt, igazán laktató és tápláló téli étel.



2013. december 12., csütörtök

Répaleves mindenek felett

Az egyszerű dolgokat szeretem, mint ez a répaleves. Recept van? Miért, te mit tennél bele?

Az eredetije abban a könyvben található, amit húsz éve nászajándékba kaptunk. Akkoriban sem volt titok, hogy zöldrajongó vagyok;-) Ezt a szimpla levest mindenki a szája íze szerinti feltéttel variálhatja. Mindenevőknek kolbászgombóccal ( darált kolbász, tojás, zsemlemorzsa ), vegetáriánusoknak sajtos vagy túrós galuskákkal, vegánoknak pedig pirított magvakkal tálalva isteni. Ma este vendégeskedés volt nálunk és a legújabb változattal rukkoltam elő, amihez pirított diós gombóc és apróra vágott petrezselyem dukált.



Hozzávalók ( 4 személyre )
leveshez:
- 50 dkg sárgarépa
- 1 liter zöldséglé ( 1 ek. vegamix a főzőlébe )
- só, citrombors, nádcukor, frissen facsart citromlé az ízesítéshez
- 2-3 ek. kókusztejszín
diós gombóchoz:
- 10 dkg pirított dió ( fele darálva, másik fele durvára vágva )
- 1 ek. vaj
- 3-4 ek. tönkölydara
- 1 egész tojás

A sárgarépát a tisztítás után feldarabolom és a vegamixes főzőlében 30 percig főzöm, majd turmixolom. A lábosba visszatöltve hozzáadom a citrom levet, cukrot, sót és borsot. Én személy szerint azt szeretem, ha a savanykás íz dominál, legalább egy fél citrom levét bele eresztem. 
A gombóchoz a diót előző este beáztatom. Leszűrve róla az áztató vizet a sparheltben szoktam megszárítani és kicsit megpirítani. Mindez egy elektromos sütőben is elvégezhető. Utána a dió adag felét ledarálom, a másik felét pedig egy éles késsel durvára vagdosom. Keverő tálba hozzá adom a vajat, a búzadarát, a tojást és egy csipet sót. Összegyúrom nagy gombóccá, majd hagyom fél órát pihenni. Kisebb lábosban vizet forralok és ebben főzöm ki  10 perc alatt a nagy gombócból formált sok kis gombócot. Miután kész, leszűröm és a répaleveshez adom. Tálaláskor adhatunk hozzá még kókusztejszínt és apróra vágott friss petrezselymet. 


Szemfüles olvasók észlelhetik, hogy a kép és a szöveg nincs összhangban:-) Cottage cheese-es gombócok vannak a levesben diós helyett, pirított tökmaggal lett meghintve apróra vágott petrezselyem helyett  és ráadásul a főtt répának csak a fele került a turmixba, így répa darabok is úszkálnak a tányéron. Mert nálunk nincs  két egyforma répaleves... így válik megunhatatlanná ez az egyszerű étel.

2013. július 28., vasárnap

Eb, aki a tányérját meg nem eszi;-)

A májusi RD ( restaurant day ) beszámolónál már említettem, a legnagyobb logisztikai problémát a tányér és pohár kérdése okozta, amit most kreatívabb módon igyekszünk megoldani annál, hogy valaki hat órán keresztül mosogat. Egyébként sem egy környezettudatos megoldás a víz, mosogatószer fogyás szempontjából és a hatórás rabszolga munkára dalolva jelentkező személy hiánya miatt is bukik a mutatvány. Ha nem mosogatunk, akkor egy háromfogásos menühöz közel kétszáz tányérra volna szükség és az igényszintünket a műanyagos kínálat nem elégíti ki. Egyben egy másik hiányosságot is szeretnénk 2 in 1 megoldani, hogy az egész Zöld Múzsa stáb kint legyen a vendégekkel az udvaron, lehetőséget biztosítva  az eszmecserére  vegán ételkészítésről és egyebekről:-) Elég sokat forgattam magamban a gondolatot, míg nem egy esti futás alkalmával, valahol az 6760 méternél kipattant az ehető tányér gondolata Juhászné fejéből;-) Tudom ciki, amikor  a poént magyarázni kell, de talán nem mindenki tudja, hogy a férjemet Juhásznak hívják;-)



A lényeg a kipróbáláson túl vagyok, lesz vele munka is, de nem sajnálom, mert ha  netalán a kajával nem is lakik jól a kedves vendég, a tányér elfogyasztása után bizton tele lesz a hasa;-) 
Vasárnap reggel  mikro családunknak ( ...a két nagy lókötő fiam házon kívül tanyázik... ) csaptunk egy shakshukás tányér evős próbát. Mit mondjak, jól sikerült... mesélés is volt közben, csak egy kicsit átírtuk :
 "Eb, aki a tányérját meg nem eszi" verzióra. Augusztus 18-án vasárnap délután, ha Győr felé jártok, ne felejtsetek bejelentkezni a Zöld Múzsa kertjébe... hamarosan arról is csepegtetek infót,  mi fog kerülni az ehető tányérra.


Ha jó megfigyelők vagytok akkor az egyik képen azt is látni lehet, hogy megérkeztek a szalmabálák, amit a mezőgazdász családom biztosított a számunkra (kölcsönbe), mert ugye abból építkezünk, amink van;-) Ülő alkalmatosságok vagy asztalok lesznek belőlük,  még képlékeny  a dolog, de hamarosan friss hírekkel jövök.


2013. július 14., vasárnap

Se nem fasírt, se nem tócsni



Zabpelyhes cukkinis pogácsákat készítettem. Találtam egy török cukkinitócsni receptet, amiben a zöld fűszerek kombinációja kipróbálásért kiáltott. Petrezselyem, menta és kapor... már amikor elolvastam, összefutott a nyál a számban. Tojás, fetasajt, finomliszt összetevők cserére szorultak (nálam). A tojás helyett előre beáztatott lenmagot turmixoltam össze kevés vízzel, amiből a tojásfehérjéhez hasonlatos ragacsos masszát kaptam. A feta helyett egy maréknyi előpirított finomra darált tökmag került bele, a finomlisztet pedig zabpehelyliszttel helyettesítettem. Ami nem változtattam, az az egy-egy maréknyi friss petrezselyem, kapor, menta apróra vágva + némi újhagyma szárastól, mindenestül. A són kívül még kurkumával és őrölt római köménnyel ízesítettem, valamint sütőporra volt szükség, hogy a végeredmény megfelelő állagú legyen. A cukkinit héjastul reszeltem le nagylyukú reszelőn, és kissé besózva állni hagytam, míg levet nem eresztett. Ezután alaposan kinyomkodva belőle a nedvességet és utána adagoltam hozzá a fent említett összetevőket. Vizes kézzel kis golyókat formáztam, majd aprószemű zabpehelybe meghempergetve helyeztem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe. A szárazon sütés nálam jobban bevált, mint a forró olajos változat, bár feltételezem a tócsni nem az olajban tocsogó rövidítése;-) A kert nyújtotta zöldségekkel ( első paradicsomok megjelentek, végre!), pirított rozskenyérrel és kapros joghurtos mártással igazi hűsítő nyári vacsi. Próbáljátok ki!

Zabpelyhes cukkinis pogácsa:
- egy közepes zsenge cukkini
- egy-egy marék friss petrezselyem, kapor és menta apróra vágva
- két-három szál újhagyma zöldjével együtt
- egy csésze zabpehelyliszt
- egy csésze előre megpirított és ledarált tökmag
- 1 tk. sütőpor
- 2 tk. őrölt római kömény
- ízlés szerint só és kurkuma
- fél csésze lenmag némi vízzel turmixolva
- fél csésze aprószemű zabpehely a bundához

2013. május 23., csütörtök

Egy kicsit bővebben A-K-ig

Többen kértétek tőle, hogy egy kicsit bővebben is írhatnék a Zöld Múzsák napjáról és recepteket is ígértem.

Akác - meglepődtem, hogy az akácból milyen pikáns ízű alkoholmentes welcome italt lehet készíteni...egy baj volt vele, idejekorán elfogyott...legközelebb jóval fölé lőjük a létszámot, mert amíg úgy gondolkodtunk, hogy ha 45-en jelentkeznek jó ha eljön belőle 35-öt vendég hibásnak bizonyult. A dolog éppen fordítva működött, a negyvenöt helyett érkeztek hatvanan!!!

Álom - nekem ez az éttermesdi világ régóta vonzó és szimpatikus - sok évvel ezelőtt falusi turizmusban gondolkodtam, mint családi vállalkozás, mellette pedig egy nyitott textiles műhelyt álmodtam, valahová a világ végére.  Nem is igen értettem, hogy akkoriban mi vonzott benne, amikor a hagyományos konyhában kifejezetten nyűg volt számomra a főzés, a Zöld Múzsákkal tisztulni látszik a kép.

Bálint - fiam egy elég öntörvényű és önálló gyermek, a héten töltötte a tizennyolcat és ha valami közös dologba bevonható, na erre már azt kell mondjam : SIKER.

Chips - ami a nevében egyezik csak a köztudatban élő társával. Szerintem  egy jó kihívás a jövőre nézve, ha rengeteg olyan ropogós állagú, izgalmas ízvilágú tallért, kekszet kísérletezzek ki, ami mentes mindenféle ízfokozótól és bátran a gyerekek szájába adható.

Csoki - a gyenge pontom ( volt ), de van egy jó hírem: az ízlés formálható minden területen, ha mi is úgy akarjuk. Az ízlelés világában is. A vegán csokis muffin sütésénél pedig a kakaót karob porral ( szentjánoskenyérfa terméséből állítják elő ) készítettük. Szerintem senki nem vette észre a változtatást!

Domi - a három fiam mellett van egy fogadott lánykám is, aki nyitott minden őrültségemre, Köszönöm!

Eper - imádom és éppen szezonja van. Egy percig sem volt kérdéses, hogy a menüben benne lesz mint bodzaföldi csokivulkán eperlávával. Bánom, hogy nem készült róla fotó, amikor kora reggel a férjem megjött  a teli ládával a piacról.

Étek - étel... egyre pontosabban tudom körülírni, hogy melyek azok a jellemzők, amitől étek az étel: természetes, megbízható származású, kíméletesen elkészített, harmonikusan (zöld) fűszerezett és nem túl bonyolult:-)

Fakanál - jajjj annak, akit a fakanalukkal megérintenek!

Guru - ebben éppen annyi ellentét feszül, mint bennem. Szabad fordításban a zöldségek a mestereim, tőlük tanulok, belőlük építkezem. Persze tisztában vagyok vele, hogy ennek éppen az egocentrikus ellenkezőjét is magában hordozza, de ez így van jól!

Györgyi - örök hálám neki, hogy igent mondott egy meghívásra úgy, hogy szinte semmit nem tudtunk egymásról és zökkenőmentesen véghezvittük a közös projektet. 

Hagyma - minden formában. Mielőtt rátértem a keskeny vega ösvényre, a konyhámban fantáziátlan módon fokhagyma nem került semmilyen ételbe, a nemszeretem dolgok közé soroltam. Szerencsére ez is a múlté.

Imola - aki egy nagyon kedves régi ismerősöm, de az éttermesdi játék kapcsán még sok-sok rég nem látott emberkével sikerült újra találkozni. A legnagyobb hiányérzet bennem éppen innen ered: nem tudtam senkivel annyit beszélgetni, amennyit szerettem volna, de be kellett látnom, egyszerre minden nem megy.

Ízek - amikkel éppen úgy leképezhetjük a világunkat, mint a színekkel...és nagyon tetszenek az analógiák, amiket az utazás során felismerek.  

Játék - mi más?

Kenyér - alapvető élelmiszer, amit nem szokás kidobni az ablakon, mint inkább megkeresni a módját, hogyan kerülhet vissza méltó helyére az asztalra úgy, hogy a táplálékunk legyen, ne a betegségeink forrása.

Hosszú  a magyar ABC, pihenésképpen jöjjön pár recept.


Mentás borsókrém: ezt a mártogatóst a friss menta íze emeli ki a kommerszitásból, de jó magasra emeli.

- 20 dkg friss zsenge borsó ( télen fagyasztott is jó )
- egy fej főzőhagyma vagy két szál újhagyma
- 2-3 gerezd fokhagyma
- 2 ek. olivaolaj
- maroknyi friss mentalevél
- fél tk. só

A borsót a hagymákkal megpároljuk pici vízen, majd a többi összetevővel krémes állagúra turmixoljuk.
Nálam ez amolyan női minőségű paszta és megfigyeltem, hogy a férfi népnek kevésbé bejövős, de ennek ellenére szívesen kóstolják.

Diós tarator: ezt a receptet kedvenc szemüveges szakácsomtól láttam a VEG EVERY DAY sorozatban.

- 10 dkg dió ( szárazon előpirítva )
- 10 dkg szikkadt rozskenyér ( vízbe áztatva )
- 2 ek olivaolaj
- 1 ek citromlé
- 1 tk. só
- 1 tk. őrölt pirospaprika
- 3 gerezd fokhagyma

Ismét jöhet a turmixolás, ebben az esetben semmit nem pároltam meg, nyersen turmixolom az összetevőket. Érdemes fogyasztás előtt hűtőbe állni hagyni pár órára, mert úgy érettebbek lesznek az ízek.

Kápia paprikás napraforgókrém: ez a NEWSTART könyvemből vett alaprecept sokadik átdolgozása, még sosem sikerült egyformára készítenem. Az itt közzétett recepten  csak annyit változtattam, hogy a kaliforniai paprika helyett kápia paprikát turmixoltam a hozzávalók közé és  fokhagyma  is került bele.

Próbáljátok ki őket, hűtőben egy hétig eltarthatók, de szerintem gyorsabban elfogynak! Egészségetekre!



2013. május 15., szerda

Mi a célod vele?

Célorientált világban élünk, ez van. Szinte mindenki megkérdezi, hogy nekem mint textilesnek mi dolgom van a konyhában... és hogy keveredtem bele ebbe az éttermesdi mókába? Ez a kérdés kicsit vicces, magamnak lefordítva olyan: miért veszel levegőt? Aztán meg arra van az embernek ideje, amire akarja és ahhoz ért (igazán), amire rászánja az idejét... nem elégszer írom le, engem sosem érdekeltek a papírok, bizonyítványok. Ejnye, még mindig protestálok, most éppen az ellen:  "Semmire nincs időm." Szimplán s egyszerűen bizonyítom a tényt, hogy mindenre van, nem csak nekem másnak is, fejest kell ugrani benne. Nem tudsz úszni? Nem baj, én sem,  majd úszunk együtt az árral;-)

Három nap múlva nyit a Zöld Múzsák. Éppen most élesítem az időkibővítő szerkezetem, hogy mindennel elkészüljünk! Hajrá!


A menü kiválasztásának szempontjai azon kívül, hogy vegán alapanyagokból, azaz kizárólag növényi cuccokat felhasználva készülnek az étkek: szezonalitás és színek, ezek képernyőn keresztül is letölthetők;-), de az  ízélményért  érdemes betérni hozzánk szombaton!


Epres-bodzás-mentás limonádéval készülünk, állítólag nagy lesz a meleg.




Előételnek kenyér chipszet három féle mártogatóssal kap nálunk a vendég.


A desszert lesz a csúcspont:  Bodzaföldi csoki vulkán epres lávával!

A fő fogásról csak annyit,  lesz benne újkrumpli, retek, spenót, kápia- és chili paprika, hagyma, padlizsán és szejtán ... sok-sok friss fűszerrel .... a rendezvény után hozok majd képeket és ha érdekelnek benneteket a receptek, azokat is szép sorjában megírom majd.





2013. május 10., péntek

Főzve ismeri meg...

Lakva ismeri meg a másikat az ember... így  a mondás, a valóság meg az, hogy a Zöld Múzsák nyitásának időpontjáig  nyolc nap van még. Györgyivel első találkozásunk + pár levélváltásunk után ismeretségünket dolgos konyhai üzemmódban mélyítettük ma tovább. Bizarr egy kapcsolat;-) Ennél már csak az volt nagyobb meglepetés, amikor a kiscsoportos főzésen egy versenyszférában dolgozó de a vegán szellemet magában hordozó, konyhai műveletekre és fakanál forgatására is szakosodott fiatalember is érkezett. Kérem szépen, szükséges lassan elfogadni, hogy a világ megváltozni látszik, még akkor is, ha mi nem veszünk róla tudomást;-) Ennyi szorgos kéz  két óra alatt lenyomta majd a társaság benyomta a háromfogásos vacsorát. 
Menü: - hideg paradicsomleves
          - cukkínis ragu gabonakolbásszal és spenótos kölessel
          - csupacsoki torta eperöntettel

A Zöld Múzsák kertjének kapuja ugyan csak MÁJUS 18-án lesz tárva, de a VegaVillám Főzőklub évente számtalan programot kínál a vegán étkezés iránti érdeklődőknek, sok szeretettel ajánlom a győriek figyelmébe!










2013. május 4., szombat

KertÉSZek

Nyilván nem vagyunk azok, sem a férjem, sem én. Fejenként legalább egy falusi nagymamával rendelkezünk, de a városi műveltséggel terheltségben nevelkedtünk, konkrétabban panelház hatodik emeletén. Tizennégy éves voltam, mikor (végre ) élhetőbb környéken, Győr kertvárosi részében vettek a szüleim családi házat és szinte csodával  határos módon  pár utcával arrébb mi is találtunk fészekrakásunkkor egy ár/érték arányos és számunkra is megfizethető muglit, ami hamarosan száz éves szülinapját ünnepli. Sokáig úgy gondoltuk, mert volt ami támogassa ezt a gondolatot a fejünkben, hogy mással is el tudjuk ütni a szabad perceinket, mint  a kertbe kapálás és gazolás, így az építkezés befejeztével  térköveztünk és füvesítettünk ezerrel, kertünk fáktól és tujáktól hemzseg, ami szép és jó ( sok madár lakik benne), csak nem éppen hasznos. Pár éve már ott tartottunk, gyeptéglát ajánlgattunk palántáért cserébe. Ettől persze még nem értettünk továbbra sem a kertműveléshez, de a játszóteret mindenesetre felástuk hozzá.



És a vegánság magával hozta, még több föld kell, még több zöldség. Felkaptam a fejem, amikor megláttam az alábbi cikket, ami tartalmazott egy mintakertet  130 négyzetmétereset, négytagú család zöldségellátását biztosítva ( persze ez statisztikai adatok alapján lett belőve ). Belevágtunk idén is... a cél annyi, hogy a tavalyinál több féle zöldségünk legyen és a zöld fűszerek palettája is bővüljön. Ha beválnak az ágyások, talán a férjem is megbékél és feladja a hosszú sorokhoz ragaszkodás elvét;-) Nálatok hogy megy a kiskertművelés? Fontosnak tartjátok, hogy legyen egy kis hazai? 









2013. február 24., vasárnap

...hogy a Béci is jóllakjon

A legkiválóbb időpont, amikor a családodat színes zöldségekhez szoktathatod a vasárnapi ebéd, ilyenkor normál esetben együtt a család. Nálunk  ma úgy alakult, hogy anyukámat is vendégül láttuk, mert nagy zöldség rajongó. Tavalyi sikeres szénhidrát mentes diétájával leadott 10 kilójából néhány hét sem kellett és már a fele visszajött , ezért sokat beszélgettünk a tapasztalatairól. Bevallása szerint a lemondással nem volt gondja, de a diéta utáni ( mikor elérte a számára kedvező testsúlyt ) időkről nem gondolkodott előre. Így azonban nem sok értelme van egyik diétának sem, ha utána a régi szokások visszatérnek és vele együtt a kilók is. Utóélete akkor lesz (szerintem ) sikeres, hatékony és maradandó, ha a legelső naptól új szokások kialakítására, örömfőzésre, rendszeres mozgásra szoktatjuk magunkat, azaz egy más szemszögből nézünk testünk működésére és táplálkozásunkra. Amit megeszünk, üzemanyag. Nyilván aktuális elgondolkodni a : AMIT ESZEL AZZÁ LESZEL mondáson, de a döntés a kezünkben van és csak mi magunk tudhatjuk, hogy mivé akarunk válni, a táplálékkal mit szeretnénk erősíteni magunkban... az ételeknek is megvan a maga  rezgése és szimbolikus tartalma. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a diéta ideje egyfajta önképzéssel teljen, és mindenki megtalálja a számára  legnagyobb boldogságot adó és önmagát támogató rítusokat. 

Nyolc hete alakítom az új szokásaimat, megosztok veletek néhányat:

- Éhesen tudok a legjobbakat főzni, ezért vasárnap amikor a családomat akarom elkápráztatni, semmiképpen nem reggelizek, a sok zöldség pucolása közben úgy sem tudok egy-egy répafalatnak ellenállni, de minek is tenném;-)


- Abból főzök amim van, nincs görcsölés, ha nem jutok el a piacra hóakadályok, kiüresedett családi kassza miatt. A helyi boltban is akad valami friss zöldárú... és ez Győr peremkerület, magyarul falu, ahol élek. Karfiolt, kelkáposztát, póréhagymát, sárgarépát tudtam erre a hétvégére beszerezni.

- A zöldségeket nem csak ízre, hanem színre is összeválogatom, szakácskönyvet, receptet nem követek, legfeljebb, ha valaminek az elkészítése még fehér folt, akkor hívom segítségül a "szemüveges szakács" és kedvenc blogjaim recepttárát, de kivétel nélkül, mindig alakítok rajtuk, ha másért nem, biztos nincsenek pont azok az alapanyagok idehaza. Tehát amennyire lehet merjünk hagyatkozni a belső megérzéseinkre, improvizáljunk!



- Inkább több félét, de kisebb mennyiségeket készítek, benne van a pakliban, hogy valami nem jön össze, vagy a család nagy részének nem találom el az ízlését. Gusztusos kóstoló adagok legyenek az asztalon, tudjanak a családtagok kedvükre válogatni ízekből. A kis tálkák tartalma karakteresen eltérő ízvilágú, tehát nem használok  hasonló fűszereket  készítésükkor. Mindig készítek nyers, de minimálisan párolt ételeket is, fő a változatosság. 



- Készülök egy mentő étellel vagy titok tállal, amiről nem tud a család, de az általuk preferált étel van benne, mert senkire nem erőszakolnám rá a dolgaimat. Három fiú gyermek anyja lévén annyi felelősséggel tartozom, hogy nem hagyhatja el éhesen senki az asztalt. ( Favorit mentőöv kaják: töltött paprika, töltött káposzta, egy tál frissen sült csirke vagy pulyka, ezt minden családanya tudja, hogy mitől ragyog fel gyermekei arca:-) A mentőöv kaját igyekszem úgy kiválasztani, hogy az alternatívákhoz bizonyos pontokon passzoljon. Ma egy tál rántott pulyka volt a dugi menü, azért szükség volt rá, de nem nekem;-)



- Sparhelten főzök, így a melegen tartás nem okoz gondot. Mikrohullámú sütőm elfüstölt, nem hullattam könnyeket érte. Megkönnyebbültem, mikor kidobhattuk ( VÉGRE!). A főzés közbeni papírhulladékot   eltüzelem, a zöldség hulladékot komposztáljuk, de most kivételesen bezacskóztuk anyukámnak, hogy a tehénkéjük, Béci is jóllakjon:-) ( Bea becézése, nem a Béláé...) Így főzök vasárnaponként a családnak is színesen!