Répaleves mindenek felett

Az egyszerű dolgokat szeretem, mint ez a répaleves. Recept van? Miért, te mit tennél bele?

Az eredetije abban a könyvben található, amit húsz éve nászajándékba kaptunk. Akkoriban sem volt titok, hogy zöldrajongó vagyok;-) Ezt a szimpla levest mindenki a szája íze szerinti feltéttel variálhatja. Mindenevőknek kolbászgombóccal ( darált kolbász, tojás, zsemlemorzsa ), vegetáriánusoknak sajtos vagy túrós galuskákkal, vegánoknak pedig pirított magvakkal tálalva isteni. Ma este vendégeskedés volt nálunk és a legújabb változattal rukkoltam elő, amihez pirított diós gombóc és apróra vágott petrezselyem dukált.

Hozzávalók ( 4 személyre )

leveshez:

- 50 dkg sárgarépa

- 1 liter zöldséglé ( 1 ek. vegamix a főzőlébe )

- só, citrombors, nádcukor, frissen facsart citromlé az ízesítéshez

- 2-3 ek. kókusztejszín

diós gombóchoz:

- 10 dkg pirított dió ( fele darálva, másik fele durvára vágva )

- 1 ek. vaj

- 3-4 ek. tönkölydara

- 1 egész tojás

A sárgarépát a tisztítás után feldarabolom és a vegamixes főzőlében 30 percig főzöm, majd turmixolom. A lábosba visszatöltve hozzáadom a citrom levet, cukrot, sót és borsot. Én személy szerint azt szeretem, ha a savanykás íz dominál, legalább egy fél citrom levét bele eresztem. 

A gombóchoz a diót előző este beáztatom. Leszűrve róla az áztató vizet a sparheltben szoktam megszárítani és kicsit megpirítani. Mindez egy elektromos sütőben is elvégezhető. Utána a dió adag felét ledarálom, a másik felét pedig egy éles késsel durvára vagdosom. Keverő tálba hozzá adom a vajat, a búzadarát, a tojást és egy csipet sót. Összegyúrom nagy gombóccá, majd hagyom fél órát pihenni. Kisebb lábosban vizet forralok és ebben főzöm ki  10 perc alatt a nagy gombócból formált sok kis gombócot. Miután kész, leszűröm és a répaleveshez adom. Tálaláskor adhatunk hozzá még kókusztejszínt és apróra vágott friss petrezselymet. 

Szemfüles olvasók észlelhetik, hogy a kép és a szöveg nincs összhangban:-) Cottage cheese-es gombócok vannak a levesben diós helyett, pirított tökmaggal lett meghintve apróra vágott petrezselyem helyett  és ráadásul a főtt répának csak a fele került a turmixba, így répa darabok is úszkálnak a tányéron. Mert nálunk nincs  két egyforma répaleves... így válik megunhatatlanná ez az egyszerű étel.

Kontúrok és csavarok

Még egy kis RD;-) A csapat egyszerűen szuper volt ... kezdünk focicsapattá duzzadni. Annyian voltunk a konyhában, hogy egymást tapostuk, de a vendégek kiszolgálása így volt zavartalan. Szokták tőlem privát kérdezni, hány ember szükséges ilyenkor a stábban. Nos vegyük csak számba. A konyhából két útirányba tudtunk teríteni, a műhelyszoba jobbra, míg a lakóelőtérben terített asztal balra esett. Logikusnak tűnt, a két irányhoz két pincér szükséges. Aztán kell egy italkeverő mindenes, főképpen, ha a gyömbérfőzetet is akkor forraljuk, amikor  a vendégek az asztalnál ülnek;-) A mosogatólány/fiú poszt állandó, a végére így is romokban hever majd minden,  legalább míg az esemény folyik tartsuk fenn az átláthatóság állapotát:-) Szükséges még egy jó ízlésű stylist Adél személyében, aki spontán érkezett fotós barátnővel  és egy óra leforgása alatt megoldotta a terített asztalok körítését, tündérmesét varázsolt a környéken kis kosárba gyűjtött ágakból, levelekből és kavicsokból. 

Aztán nem árt jó előre leosztani azokat a területeteket, amikben nem állunk a helyzet magaslatán ( ilyen nálam a sütitéma ) és meghívni vendégcukrásznak Pankát, aki ismét harmonikus, évszakhoz illő csemegével koronázta a menüsort. Bármikor jól jön egy-egy önkéntes beugró a fiaim személyében az üres posztokra, ami leginkább a mosogató környékén szokott képződni. Hánynál is tartunk? Ohhh és egy csapatkapitány, aki a Zöld Múzsáknál a leggyengébb láncszem. A jó koordináció lenne a feladata, de szerencsére ennek hiányában is tudja mindenki, mikor mit kell tennie;-) Túlzás volt  a focicsapat, de nyolc-kilencen így is akcióban voltunk. Nyilván ez a létszám a hagyományos értelemben vett éttermi kiszolgálás és a többfogásos menü reprezentálásából fakad, de egyre jobban és flottabbul zajlik minden, a végén még éttermet nyitunk;-)

A hokkaidós kínálatot unásig próba főztem, és a recept eredetijén nem sokat változtattam. Ha szeretnétek elkészíteni, akkor a linkelt oldal angolsága ellenére tökéletesen követhető a recipe, bátran főzzétek, isteni a végeredmény. Egyedül a tálalásba vittünk csavart, miszerint egy helyi termelőtől beszereztünk nagyjából negyven egyforma hokkaidó tököt, amiket kalapolás és magkivájás után olajjal kikenve sütőben előre megsütöttünk, majd a kész egytálételt ezekben szervíroztuk.

A grillezett cukkinitekercs kókusztejes karalábéval izgalmasabb fogásnak ígérkezett, mivel hárman gyúrtuk a töltelékét össze és már pár órával később sem tudtuk felidézni, mit tettünk bele.  Minőségbiztosításra szakosodott barátom szerint ezen a jövőben változtani kell:-) Most megpróbálom újból végiggondolni, ha itt lenne előttem a tál, mit kerülne bele? Mindenevő barátaim visszajelzése alapján annyit tudok mondani róla:  "kolbászízű" a töltelék...no comment;-) Mi kell a kolbászízhez? A töltelék alapja főtt köles ( ezt érdemes egy nappal előbb megfőzni, hogy másnapra betonná álljon össze a lábosba, 3:1 arányban a víz és a köles ). Ha a főtt köles mondjuk két egységnyi, akkor adjunk hozzá egy egységnyi füstölt tofut ( itt van a kolbász kutya elásva ). Vágjunk nagyon apróra újhagymát, bocskor vagy kápia paprikát és nyers spenót levelet. Fűszerezéshez használtunk:  frissen préselt fokhagymát, őrölt köményt, citromborsot, citrom levet, sót és hidegen sajtolt papikamag olajat. Ez utóbbi színezte csodás piros árnyalatúra a masszát.

Közepes méretű cukkiniket hosszában felszeleteljük centi vastagra, majd mindkét oldalát fokhagymás olivaolajjal megkenve bedugjuk a sütőbe grill fokozatra kb. 15 percre. Kivesszük és a masszával vastagon megkenjük a tetejét és óvatosan tekercseket formázunk belőle. Türelemjáték, de a látványért megéri. Hosszú szálakra gyalult párolt karalábéval tálalhatjuk, amit sóval, borssal, szerecsendióval ízesíthetünk, majd kókusztejjel adhatunk neki krémes állagot. Kimondottan  mutatós vegán étel, de ha mindenevőként  könnyű vacsira vágytok, akkor is kiváló!

fotók: Takács Andrea

Csodapillanat