Gesztenyelisztes keksz

Gluténmentes ( és egyben vegán ) sütemények kifejlesztésében vagyok motivált, ebbe az irányba néz ugyanis a konyha ablaka :-) Az jutott eszembe, mennyire jópofa dolog, mikor  a vendég megállva a bistro hűtőpultja előtt csupa ismerős elnevezéssel kapna cseppnyi bizalmat és a táblácskákon például TIRAMISU, mint közismert desszert elnevezés csábítaná a kóstolásra. A tiramisuhoz szerencsémre Mindenmentes Nóri már megtalálta a tökéletes receptet, nekem annyi dolgom volt csak, hogy extra mennyiségben elkészítsem. Reklamáció persze érkezett bőven, hiszen nagyon sokaknak nem jutott belőle :-) 

Raffaello golyót is tettem  a minap a pultba, ami két éve szerepelt egy  Zöld múzsa vendégasztal desszert kínálataként ibolyasziruppal tálalva, most pedig rózsaszirommal debütált  a nagyközönség előtt.

A keksz készítés különösen a szívem csücske. Ráadásul tökéletes párost alkot a kávéval. Egy korty minőségi kávé egy parányi keksszel maga a mennybemenetel. Non plusz ultra, ha a keksz maga is kávé ízű! 

A gesztenyelisztet szemeltem ki eme grandiózus kísérlethez. Olvastam róla, hogy más liszttel megfelelő arányban keverve tuti kekszek süthetők belőle, Ujjainkkal beletúrva érezhető, milyen zsíros ez a lisztféle, így kevertem hozzá barna rizslisztet és egy kevés mandulalisztet és az egészet átszitáltam. Mivel vegán ( kizárólag növényi alapanyagok használata ) keksz volt a cél, ezért kókuszzsírral dolgoztam vaj helyett. Édesítésnek pár szem áztatott datolyát és minimális nádcukrot adagoltam hozzá. A legtökéletesebb keksz elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a begyúrt ragacsos masszát, miután két sütőpapír réteg között fél centisre nyújtjuk, betegyük a szaggatás és sütés előtt a hűtőbe, hogy a benne lévő kókuszzsír visszadermedjen. 

Kávés keksz gesztenyeliszttel:

- 2 bögre gesztenyeliszt

- 1,5 bögre barna rizsliszt

- fél bögre mandulaliszt

- 3 ek. kókuszzsír ( vaj puha állagú )

- kb. fél bögre növényi tej ( házi készítésű mandulatejet használtam ) 

- 10-12 szem áztatott datolya

- negyed bögre nádcukor porrá őrölve
- 1 kk. szódabikarbóna

- 1 kk. vanília por

- csipet só

- csésze erős presszokávé

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A liszteket beleszitáljuk egy tálba. Hozzáadjuk a sót, vaníliát, a porcukrot, szódabikarbónát.

A kókuszzsírt belemorzsoljuk a lisztes keverékbe, mint ahogyan a vajjal bánunk hagyományos recepteknél.

Az áztatott datolya szemeket összeturmixoljuk a kávéval és a növényi tej 3/4 részével és a lisztes keverékbe apránként beledolgozzuk. Az utolsó negyed részt már csak akkor adjuk a tésztához, ha szükséges. Végeredményként egy ragacsos gyurma szerű tésztát kell hogy kapjunk, amit két sütőpapír között fél centi vastagságra nyújtunk, majd betesszük a hűtőbe fél órára pihenni. Ezután szaggatjuk nekünk tetsző formákra és 175 fokos sütőben 10 perc alatt készre sütjük. Sütés után kihűtve egy ropogós állagú keksz, ami másnapra puha, mézeskalács állagúvá válik. 

Dekoráció ízlés szerint. Sütés előtt egy-egy szem csokicseppet biggyesztettem minden korong közepére.

A győri Vital Cafe & Bistro-ban megkóstolható!

Konyha kilátással

Három év autodidakta gasztronómiai önművelés után múlt év szeptemberétől  iskolai rendszerben elkezdtem a szakács tanulmányokat és 2016 elejétől kaptam lehetőséget egy újonnan nyíló győri bistroban  szárnyak bontogatására, együttműködésre, amiből mindenki csak tanulhat. A Vital Cafe & Bistro ugyanis nekem egy konyha kilátással :-) Nézzetek be, ha erre jártok!

Több kép a Vital konyha album-ban

Ha üres a kamra

Kétségtelen, de a zöldségalapú táplálkozásnak a legnagyobb kihívás a téli hónapok. A napfényes órák száma minimális,  a friss levegőn való szabad mozgás korlátokba ütközik és mellé még ott van plusz frusztrációnak az egyre üresedő kamrapolc.  Ebben a színtelenségben kénytelenek vagyunk ökológia lábnyomunkat növelve olyan termékeket is megvásárolni, ami több ezer (tízezer!) kilómétert utazott a multi polcáig, vagy?! Válasszuk a B verziót! Főzzünk tápláló ételt abból amink van a konyhatechnika és a fűszerek változatosságát kihasználva. Három könnyen beszerezhető alapanyagot választottam ennek bemutatására: cékla, burgonya és alma a hozzávalóim. Nem kell megijedni, nem bébipürét fogunk készíteni belőlük! Az innováció az egyik kedvenc játékom, (nem csak) a konyha területén, amikor egy régi, hagyományos ételt új, táplálkozástudományi alapon korszerűbb konyhatechnikával készítünk el, a fantáziánkat is igénybe véve, ízeket, fűszereket harmóniába állítva, ügyelve a részletekre. Nyilván az ízlés szubjektív dolog,  így  a recept legyen puszta útmutatás, ahogy én szeretem.

A régi étel, amit megújítunk nem más, mint a beré, tócsni, krumplilángos… azt hiszem ezt az ételt, ahány konyha, annyi elnevezés illeti.  Internetes barátunk szerint : „A legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami Magyarországon a lapcsánka név után a legelterjedtebb. Az alaprecept a legszegényesebb időket idézi, de a népi találékonyság mindig azzal egészítette ki, amihez éppen hozzá tudott jutni.”

A korszerű táplálkozás kevésbé preferálja a bő zsiradékban sütést, mint konyhatechnikai folyamatot. Sajnos ennek az ételnek a készítése során az alapanyagok nagy mennyiségben magukba szívják az olajat és ezen a papírtörlővel való leitatás sem segít. Próbáljuk ki a sütőpapírral bélelt sütőlemezen való elkészítést. Meglepő, de nem lesz száraz a végeredmény, a lepények átsülnek, ropogósak és egyben könnyebben emészthetőbbek a szervezetünk számára.

Burgonyalepény hozzávalói (4 főre):

- 50 dkg burgonya

- 10 cm-es darab póréhagyma

- 8 dkg rizsliszt

- 1 tojás ( pár ek. vízzel kiváltható )

- só, bors, frissen őrölt szerecsendió
- 1 dkg vaj vagy kókuszzsír

      

Céklás hummusz:

- közepes sült cékla

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 ek. extra szűz olívaolaj

- ½ tk. római kömény

- 10 dkg főtt csicseriborsó

- 1 ek. tahini paszta ( vagy száraz serpenyőben megpirított szezámmag )

- 1 tk. citromlé

- só, frissen őrölt bors

- víz

Forró fahájas alma:

- 2 alma

- 1 ek. méz

- 1 tk. kókuszolaj vagy vaj

- őrölt fahéj

Tálaláshoz hirtelen sütött zsályaleveleket javaslok.

Hámozzuk meg a burgonyát és ha nem ipari mennyiséget készítünk, akkor a nagy lyukú reszelő helyett válasszuk a julienne=gyufaszálra darabolást. Az eredmény egy szofisztikáltabb küllemű lepény lesz. A hagymát is vágjuk apró kockákra. Egy tálba keverjük össze a liszttel, tojással és fűszerekkel, majd kb. 10 cm átmérőjű lepényeket formázzunk vizes kézzel és sorakoztassuk a sütőlemezre. Minden egyes lepény közepére tegyünk egy kis darab vajforgácsot, majd mehet 20-25 percre a 175 fokra előmelegített sütőbe.

Aki megfogadta a rovat eddig megjelent számainak praktikáit, az most a hűtőből előveszi a sült céklát, mert ahogy már mondottam, annak minden hűtőben lenni kell… Ennek elmulasztása esetén a céklát alaposan tisztítsuk meg a föld szennyeződéstől és csomagoljuk be alufóliába. Süssük 60-70 percig 200 fokon. Ez így nem túl gazdaságos folyamat, ezért is érdemes megfogadni, hogy a hétvégi konyhaüzemben, amikor több étel, sütemény készül, ugyanezen hőmennyiséggel a sült céklák is elkészülhetnek, az egyéb ételek mellett. A kihűlt céklákat megpucoljuk és a többi hozzávalóval egy tölcséres turmixban simára járatjuk. Vizet apránként adagoljuk hozzá, kizárólag annyit, amennyi a krémes állaghoz szükséges.

Az almát vágjuk gerezdekre, majd keresztbe vékony szeletekre. Egy teflon serpenyőben olvasszuk fel a zsiradékot és dobjuk rá az almát, szórjuk meg bőségesen fahéjjal. Az almákat kb. öt perc alatt pirítsuk meg, a végén csurgassuk rá a mézet. Forrón tálaljuk a burgonya lepények mellé halmozva. Egyszerű és színes fogás ebben a szürke télben. Jó étvágyat hozzá!

forrás: Krautkopf

·